Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés

tályból, míg az utóbbira a községi titkárok, kisüzemi titkárok és a közigazgatási funkcionáriusok - életkorra vonatkozó kötöttségek nélkül - jelentkezését várták.453 1946. augusztus 11-én a kádervezetők részére megtartott ülésen Korczyl József arról számolt be, hogy szerinte azért nem szerencsés a 40 esetleg 45 éven felüli funkcionáriusok jelölése az iskolákra, mert szerinte ez a korosztály már nem al­kalmas arra, hogy megfelelő színvonalon elsajátítsa a kijelölt tananyagot. Az egyes tanfolyamok kapcsán bizonyos szintű előképzettségre is szükség volt, ami azt je­lentette, hogy a két hónapos iskolára csak azokat javasolták, akik elvégezték már a két- esetleg háromhetes továbbképzést.454 Annak a személynek, aki minden szem­pontnak megfelelt és eljutott a jelölésig, a legelső feladataként el kellett készítenie az önéletrajzát, méghozzá a következő szempontok maximális figyelembe vételé­vel: abban mindenképpen szerepelnie kellett az illető nevének, a születési helyének és idejének, az iskolai végzettségének, a szakképzettségének, és annak hogy a jelölt milyen családból származik.455 Ugyanezen év szeptemberére az illetékesek a párt­iskolákra jelöléseket sikeresen összeállították, mely szerint a két hónaposra 14 főt, míg a három hetesre 80 főt választottak ki, elsősorban - a központi utasítás figye­lembe vételével - az ipari és a mezőgazdasági munkások közül.456 Mindenképpen érdemes azt is megemlíteni, hogy az életkorra vonatkozó irányelvet (24-35/40) maradéktalanul betartották, ami azt jelentette, hogy az ennél fiatalabb korosztály képviselőit csakis egészen kivételes esetben vették fel. Érdekességképpen azt is kiemelhetjük, hogy az értelmiségiek (orvosok, mérnökök, ügyvédek stb.) mellett nyilvántartották azokat is, akik bár nem voltak tagjai a Magyar Kommunista Párt­nak, ellenben a pozíciójukból adódóan a párt célkitűzéseinek elérésében nagy se­gítséget tudtak nyújtani.457 Az 1947. június 9. és 1947. június 22. között megtartott pártiskola kapcsán rendelkezésünkre áll egy igen részletes kimutatás a 18 fős hall­gatóságról, melynek alapos tanulmányozása során a következő megállapításokat tehetjük. Először is a résztvevők nemek szerinti megoszlása alapján megállapítha­tó, hogy a tizennégy férfival szemben mindössze négy nő vett részt az oktatásban. Az életkorra vonatkozóan is rendkívül érdekes adatokat találunk, melyből kiderül, hogy egy fő a 20 éven aluli, három fő a 21-25 év közötti, tíz fő a 26 és 35 év kö­zötti, míg a 35 év feletti korosztályt mindössze négyen képviselték. Amennyiben a foglalkozások figyelembe vétele alapján végezzük el a vizsgálatunkat, abból kide­453MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 22. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága kádermegbízottjának munkatervei és jelentései a vármegye káderhelyzetéről és a kádermunkáról, 2.0. 454MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 13. ő. e. Jegyzőkönyvek az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságánál tartott vármegyei kádervezetők értekezleteiről, 1. o. 455 Uo. 2. o. 456MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 47. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának jelentései a budapesti Káder Osztály számára, 2. o. 457Uo. 3.O. 115

Next

/
Thumbnails
Contents