Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
nil, hogy heten voltak bányászok, négyen ipari munkások, ketten-ketten földművesek és gyári munkásnök, ugyancsak két fő háztartásbeli, míg a rendőrséget csak egy fő képviselte. Végezetül felmerül a jogos kérdés, milyen tanulmányi eredmény született? A rendelkezésünkre álló adatok szerint nyolcán teljesen, négyen részben, öten kisebb részben sajátították el az anyagot. Emellett egy főt teljesen fejlődés- képtelennek jelöltek meg az illetékesek.458 Ugyanezzel a tanfolyammal kapcsokban részletes leírást találtunk arról is, hogy milyen tananyaggal látták el a résztvevőket, milyen volt a fegyelem és a hallgatók tanulmányi előmenetele.459 Az iskola konkrét munkájának értékelése során az illetékesek megállapították azt is, hogy: „Az iskola hallgatói jó eredményeket értek el. Sok fontos kérdés megbeszélésre nem jutott elegendő idő. Csekély kivétellel a hallgatók az iskola után eredményesebben fogják munkájukat végezni. Általában élénkek voltak a szemináriumok és nemcsak a gyakorlati kérdések, hanem az elméleti kérdések körül is alakultak ki viták. Hiba volt, hogy a két pártnap, melyen részt vettünk, nem volt sikerült, ami némileg demoralizálta a hallgatókat. "46° Amennyiben az 1947-es év összes tanfolyamáról461 készített jelentést vizsgáljuk meg, akkor megállapíthatjuk, hogy hárman végezték el a hat hónapost, míg hatvannyolcán a két hónapost. Ennél jóval népszerűbb lehetett a két- és háromhetes pártiskola, melyeken összesen 257 fő végzett. A választások miatt hatnapos agitációs tanfolyamot is szervezetek, amin összesen 270-en vettek részt. Megpróbálkoztak úgynevezett vándor pártiskola szervezésével is, ebből azonban mindössze egy indult a vármegyében, mégpedig a jelentős számú bányász által lakott Tokod-Altárón.462 A káderiratok áttanulmányozása alapján megállapíthatjuk, hogy nagyon gyakoriak voltak a vezetőségben bekövetkezett személycserék, melyek okaként többnyire a korrupciót, az alkoholproblémákat és a nem megfelelő munkavégzést jelölték meg. Az ekkor végrehajtott személycserék során - az 1947-es év első felétől kezdve - igyekeztek a „paraszti kádereket” és a pártiskolákból kikerülteket a vezetőségekbe integrálni. A pártszervezetekre vonatkozó további adatgyűjtésünket az archontológia tartalmazza. 458 459 460 461 462 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 37. ő. e. Káderjellemzések, kimutatások a pártiskolai tanfolyamokon részt vett hallgatókról, 7. o. Uo. 8-10. o. Uo. 10. o. Sajnos az 1946-os évről ilyen típusú kimutatásokkal nem rendelkezünk. MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 112.0. 116
