Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
nem régi párttag, aki részt vett valamilyen illegális akcióban a párttal együtt. Volt frakciós káder-ember nem lehet soha semmi szín alatt. ”447 A vármegyei kommunista káderhelyzet ismertetését az 1945. augusztus 31-én kelt titkári jelentésben foglaltak értelmezésével és feldolgozásával kell kezdenünk, a jelentésből ugyanis fontos információkat szerezhetünk a vármegyei bizottság, a járási titkárságok és a községi pártszervezetek személyi összetételére vonatkozóan is. Eszerint úgy a vármegyei bizottság, mint a három járási titkárság munkájában komoly hiányosságok voltak tapasztalhatók. Mindezt ekkor elsősorban a közlekedési eszközök hiányával448 és a személyi állomány alacsony létszámával, illetve a tisztes megélhetést garantáló jövedelem elmaradásával indokoltak. Éppen ezért a pártszervezetek vezetőségeiben (Ács, Dorog, Kesztölc, Komárom, Süttő és Tát) számos személycserére is sor került, melyet elsősorban azzal igazoltak, hogy ezekben a községekben a kommunista párt irányvonalát nem tudták megfelelő módon képviselni.449 Előfordult egyébként olyan község is, nevezetesen Leányvár ahol a párttitkárt korrupció gyanúja miatt kellett eltávolítani.450 A hiányosságok ellenére a közigazgatás vonatkozásában mégis megvolt az esélyük arra, hogy saját embereikkel töltsék fel a fontosabb pozíciókat, nagy részükről azonban saját bevallásuk szerint az „ügyetlenségük” miatt lecsúsztak. Sikert egyedül a rendőrség berkein belül értek el, hiszen a vármegyei rendőrfőkapitánynak (Stibor Imre - „hivatalosan” NPP) és a politikai osztály vezetőjének (Bolgár Imre - MKP) a megválasztása során elérték azt, hogy minden az előre eltervezett forgatókönyv szerint zajlott le.451 452 A koalíciós korszak politikai küzdelmei során azonban kiemelt fontossággal bírt a megfelelő színvonalú kádermunka végzése, mellyel a vármegyei pártfunkcionáriusok is tisztában voltak. Somlói János kádermegbízott az általa képviselt felfogásról a következőképpen vélekedett: „A legnagyobb súlyt arra fordítom, hogy a pártvezetőségben, a közigazgatásban meghúzódó korrupt és meg nem felelő elvtársakat leváltsam és helyébe megfelelő igaz elvtársakat helyezzek.,452 A párt által meghatározott feladatokra minden szempontból alkalmas utánpótlás „kinevelésének” érdekében a vármegyében két hónapos és háromhetes pártiskolákat is szervezetek. Az előbbire elsősorban a járások, városok, nagyüzemek, nagyközségek és a tömegszervezetek titkárainak, kizárólag a 20 és a 40 év közötti korosz447 Uo. 448 A közlekedési eszközök hiánya a tárgyalt korszak egésze során komoly problémát jelenthetett, amit igazol, hogy mindez a В-lista kapcsán is felmerült. 449PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 145. o. 450 Uo. 159. o. 451 Uo. 161. o. 452MNL K.EML XXXV. ffcs. 23. f. 6. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának munkatervei, 3. o. 114
