Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés

az volt a feladata, hogy azokban a hivatalokban, ahol a közigazgatás zavartalan működésének fenntartása elháríthatatlan akadályokkal küzdött, az egyes B-listára helyezett tisztviselőket vissza lehetett helyezni állásukba. Mindez természetesen „... nem jelenti a В-lista revízióját, csupán az átmeneti nehézségek megoldása a cél. A В-lista revíziójáról külön miniszteri rendelet fog dönteni, de már most is lehetőleg csak olyanokat tartsunk vissza, akiknek a В-listáról való levételét helyesnek, szükségesnek tartják, és a revízió kapcsán is mellettük foglalnak állást.,A

19 Az 1946. augusztus 6-án hatályba lépett 9050/1946. sz. rendelet által életre hívott revíziós - és a revíziót előkészítő ad hoc jellegű - bizottságok közel háromnegyed éven át húzódó В-lista revízió zárószáma 6668 főben jelölhető meg, ami a közalkalmazotti szférából elbocsátottak bő 7 százalékára rúgott.419 420 A revíziót követő létszámapasztás tehát összesen 86 465 főben adható meg.

A közigazgatás megtisztításának ügyéről a Komárom-Esztergom vármegyei pártiratokban elsőként az 1946. március 3-án megtartott Tatai járási konferencia jegyzőkönyvéből szerezhetünk információkat. Soós Sándor az ez alkalommal tartott referátumában kifejezésre juttatta azon nézetét, miszerint a köztisztviselők magas létszáma421 az elkövetkező időszakban fenntarthatatlan lesz, mégis maguknak a „közhivataloknak a megtisztítása” igen nehéz feladatot ró majd a kommunista pártra 422 Hogy ez alatt mit értett, sajnos nem fejtette ki bővebben. Király Lajos hosszas, az élet szinte minden területét érintő kérdését behatóan tárgyaló felszólalása végén ugyancsak kitért a В-lista ügyére, mellyel kapcsolatban leszögezte, hogy: „Ne úgy gondoljuk a reakció eltávolítását a közigazgatásból, hogy majd fentröl a vezetőség elintézi. Nem! Nekünk kell ott közbeszólni! Ha tudjuk, hogy a község hátrányát érzi annak, hogy az a bizonyos jegyző ott van, ki kell szórni. ”423 A felszólalók Királyhoz hasonlóan jobbnál jobb javaslatokkal álltak elő a közigazgatás megtisztításának az ügyében. Többen azon véleményüknek adtak hangot, miszerint a В-listát népi mozgalommá kellene tenni, oly módon, hogy a névsorokat a polgároknak kellene összeállítani, ellenkező esetben ugyanis az igazoló eljárásokhoz hasonlóan ez is kudarcba fog fulladni.424 Az 1946. március 10-én megtartott vármegyei választmányi ülésen - igaz nem túl részletesen - ismét szóba került a В-listázások ügye. Az érdemi hozzászólók egyikeként Knyazovics András

419 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 30. ő. e. Közigazgatási funkciók betöltésével kapcsolatos iratok, 3. o.

420 Gyarmati: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában... 522-523. o.

421A közigazgatási apparátus létszámát a hajdani Komárom vármegye Csehszlovákiához került területeiről érkező hivatalnokok is növelték.

422PSZL 274. f. 16. áll. 176. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 49. o.

423 Uo. 51.0.

424 Uo. 52-54. o.

109