Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés

1945. november 22-én készítették el az MKP pártközpontjában, s ebben már egyértelművé tették azt is, hogy a hangsúly konkrétan a tisztogatáson lesz.413 A pártok egyébként tisztogatási akcióval teljes mértékben egyetértettek, vitát közöttük mindössze a végrehajtás módja generált. Több hétig tartó disputát követően 1946. május 6-án megszületett a pártközi megállapodás a В-lista végrehajtásáról, mely a közalkalmazotti létszámot az 1938. évi állapotokhoz képest tíz százalékkal kívánta redukálni. Az ebben a tárgyban kiadott sajtóközlemény szerint azoknál az intézményeknél és hivataloknál, ahol a létszám nem haladja meg az 1937-38-as keretet, politikai szempontok függvényében akár az alkalmazottak 20 százalékát is elbocsáthatják. Ellenben ahol magasabb a létszám, ott a politikai mellett a gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni. Végezetül azt is közölték, hogy azok a személyek, akik minden szempontból túljutottak az igazolási eljárásokon, mentesülnek az újabb procedúra alól.414 Az 5000/1946. M. E. sz. rendelet értelmében a leépítési ügyekben háromtagú bizottságok határoztak, melyekbe egy-egy tagot a miniszterelnök, az illetékes szakminiszter és a Szakszervezeti Tanács delegált.415 A rendelet azokat ítélte elbocsátandónak, akiknek a ,,hivatali működése az ország demokratikus szellemű újjáalakítását nem szolgálja ”, továbbá azokat, akik a hivatali funkciójukból adódó feladataikat a megkívánt mértékben rátermettség vagy szorgalom híján képtelenek voltak ellátni. A szankciók tehát nemhogy a kisgazda- párt által szorgalmazott szakképzettségi kritériumokat nem tartalmazták, hanem új fent a szubjektivizmusnak tág teret engedő, tárgyilag nem egyértelműsíthető formulákkal operált. Az alaprendelet416 a fővárosban két hónap alatt, augusztus 31- ig pedig országosan is befejezendő procedúráról szólt.417 Az akció lebonyolításának végén született zárójelentések arról tanúskodtak, hogy a minisztériumokból 45 348, a területi önkormányzatoktól 21 209, míg az állami üzemek apparátusából 26 576 fő került В-listára. Az összesen 93 133 fő likvidálása a közigazgatásból oda vezetett, hogy sok helyütt teljesen megbénult az államgépezet. Ezzel összefüggésben az MKP KV Közigazgatási Osztálya 1946. augusztus 5-én kelt levelében418 arról informálta a kommunista vármegyei bizottságokat, hogy az államapparátus zavartalan működésének biztositása végett öttagú bizottságot kell alakítani, melyet a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szakszervezeti Tanács irányítása alatt tevékenykedő szak- szervezeti kiküldött alkot. A bizottság véleménye alapján a vármegyei alispánnak

413 Uo. 513. o.

414 Horváth-Szabó et al.: i. m. 226. o.

415 Izsák: Rendszerváltástól rendszerváltásig. Magyarország története 1944-1990... 65. o.

416 Az eredeti direktíva megjelenését követően majd négy tucat kiegészítő, módosító intézkedés jelent meg, mely a kontraszelekciót szolgálta.

417 Gyarmati: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában... 522-523. o.

418 Hivatkozva az 5093/1946. B. M. rendeletre.

108