Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés

titkár ugyanezen időszakában született jelentéséből kiderül, hogy az önkéntes kitelepítés az amúgy is rossz gazdasági - elsősorban a mezőgazdaság állt gyenge lábon - helyzetet tovább rontja, ugyanis a szlovák propagandisták olyan eredményesen agitáltak, hogy egyes helyeken még a gyümölcsfákat is kiszedték.407

A magyarországi szlovákok intézményes áttelepülése 1946. június 11-én vette kezdetét, a befejező szakaszára pedig 1948 őszén került sor. A lakosságcsere befejezését követően a Szlovák Telepítési Hivatal zárójelentésében ismertette a lakosságcsere végeredményét. Eszerint a Magyarországról önként áttelepült szlovákok száma 73 273 főt tett ki, míg a lakosságcsere-egyezmény alapján ténylegesen kitelepített szlovákiai magyarok száma 89 660 személyt jelentett.408 Azt, hogy Komá- rom-Esztergom vármegye területéről hányán települtek át Csehszlovákiába a különböző időpontban készült statisztikák, kimutatások ellentmondó adatai miatt nehéz pontosan megállapítani. Az eddig elvégzett kutatások alapján úgy véljük, hogy a számuk nagyon hasonló lehetett a német kitelepítettekéhez.409

4. В-lista, káderhelyzet, „frakcióharcok”

Az 1946-os év koalíción belüli küzdelmeinek szerves részét alkotta a közalkalmazotti kar soraiban ez év májusában megindított intézkedéssorozat, a B- listázások ügye. Ennek indoklásában a politikai tisztogatás szempontjai mellett gazdasági érvek is megfogalmazódtak, éspedig az, hogy az 1938-1941 között végbement területgyarapodással összefüggésben jelentősen megszaporodott állami adminisztráció fenntartása jelentős többletkiadást jelentetett az amúgy is gyenge lábakon álló gazdaságnak.410 Ráadásul sokan annak ellenére megkapták a fizetésüket, hogy ténylegesen nem teljesítettek közszolgálatot.4" A közalkalmazotti társadalommal szemben tanúsított tolerancia az 1945-ös választásokat követően egy csapásra megváltozott. Egy héttel a választásokat követően Vásárhelyi Miklós nyitotta meg a Szabad Nép hasábjain azt a sajtókampányt, mely az államapparátus megtisztítását követelte az igazolási eljárások után is hivatalban maradt „reakciós” tisztségviselőktől.412 A közigazgatás megtisztítására vonatkozó első tervezetet

407 PSZL 274. f. 16. áll. 176. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 85. o.

408 Vadkerty: i. m. 303-304. o.

409 L. Balogh: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949... 233-241. o.

410Gyarmati: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956... 76. o.

411 Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest, 2005, Osiris Kiadó, 154. o.

412 Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában. Századok, 1996, 3. sz. 512. o.

107