Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
gyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményben a magyar kormány hozzájárult ahhoz, hogy a magyarországi szlovákok között azok, akik akarnak, önként áttelepülhessenek Csehszlovákiába. Az áttelepülés előkészítésére, a jelentkezések összegyűjtésére Csehszlovákia kormánybizottságot küldhetett Magyarországra.399 A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság propagandamódszere az élőszóval történő meggyőzésre épített. Az előre kidolgozott beszédekkel a nemzettudatot kívánták felébreszteni, gazdasági ígéretekkel kellőképpen megalapozva.400 Ezt megelőzően a kollektiven bűnösnek nyilvánított magyar lakosság elleni jogfosztó intézkedések 1945- től kezdve sorozatosan jelentek meg a kassai kormányprogram401 szellemében. A kassai kormányprogram kihirdetésétől 1947 áprilisáig 46 ezer magyar menekült át Magyarországra.402 A Magyar Kommunista Párt vármegyei választmánya az 1946. december 1-jén megtartott ülésén foglalkozott a kérdéssel, sőt az általuk elfogadott határozati javaslatot a Komárom-Esztergom Vármegyei Dolgozók Lapja is közölte. Ebben „megállapítja a választmány, hogy a deportálás rendkívüli durvasága, az a mód, ahogy a családokat szétszakítja egymástól és elviselhetetlen testi és lelki gyötrelmekbe taszítja egyenes megcsúfolása az emberiségnek... ”403 A választmány felkérte a párt vármegyében élő szervezeteit, hogy indítsanak gyűjtéseket ezzel is segítve a menekülteket.404 Az áttelepülésre buzdító propaganda hatásos volt, bár a csehszlovák vezetők nem voltak megelégedve az összesen 90 ezer jelentkezővel. Az áttelepítési kormánybiztosság kimutatásai szerint Komárom-Esztergom vármegye községei közül 1946- ban a legtöbben Kesztölcön (1091), Sárisápon (1025), Cséven (927), Bánhidán (843) és Vértesszőlősön (427) jelentkeztek áttelepülésre.405 Tömpe András 1946 március végi jelentésében a vármegyei áttelepülésekről a következőket olvashatjuk: „A Dorog környékén lakó szlovákság kitelepítése veszélyt jelent a bányatermelésre nézve. A szlovák propaganda az eddig nyugodt munkásságot megzavarta, számítani lehet arra, hogy Bánhida, Vértesszőlős és Oroszlány községekből a munkások 65-70 %-a fog Szlovákiába költözni. ”406 A kommunista vármegyei 399Kővágó: i. m. 314. o. 400 Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945- 1948 közötti történetéről. Pozsony, 2007, Kalligram Könyvkiadó, 250. o. 401 Az 1945. április 5-én kiadott program VIII. fejezete kimondta, hogy a csehszlovák állam- polgárságot csakis a köztársasághoz hű magyar nemzetiségű lakosságnak hagyják meg, a többieket megfosztják attól. 402Gyüszi László: Néhány adalék a szlovák-magyar lakosságcsere történetéhez. Limes, 1992, 1. sz. 403 404 405 406 13.0. MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 4. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága választmányi üléseinek jegyzőkönyvei, 39. o. Uo. Gyüszi: i. m. 15. o. PSZL 274. f. 11. áll. 11. ő. e. Tömpe András jelentései a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályának tevékenységéről és a Péter Gáborral való ellentétéről, 44. o. 106
