Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
Esztergom vármegye 29 községének 28 902 főt számláló német lakosságát Csolnokra szállították volna.370 A tömörítési terv végrehajtásához néhány helyen hozzá is fogtak, teljes véghezvitelére nem került sor.371 A Komárom-Esztergom vármegyei kitelepítések372 első szakaszának végrehajtásával dr. Benczúr József miniszteri osztálytanácsost bízták meg, illetve nevezték ki miniszteri biztossá. Az előzetes tervekkel ellentétben azonban az 1946-os évben mindössze három vármegyei településen került sor a német lakosság egy részének kitelepítésére.373 Leányváron március 24-én 868 főt, Máriahalmon április 2-án 637 főt, míg Szomoron április 13-án 314 főt érintett a kitelepítés végrehajtása.374 A leányvári kitelepítés meglehetősen botrányosra sikerült, az itt élő magas számú bányászcsalád mentesítésének ügye miatt, mely a procedúra lezárulását követően azt jelentette, hogy 124 bányászcsalád, összesen 390 személy „végső mentesítés”- ben részesült.375 Az Esztergomi járás másik községében Máriahalomban szintén sor került a népgazdasági szempontból fontos bányászcsaládok (összesen 24) már-már meglepetésszerű felmentésére az utolsó pillanatban. Ennek ellenére az ingó- és ingatlan vagyonukat mégis elkobozták.376 Leányvárral és Máriahalommal ellentétben Szomoron, ahol nem éltek bányászok, így bányászmentesítésre sem került sor, szinte teljes mértékű volt a német lakosság kitelepítése.377 Ezzel Komárom- Esztergom vármegyében a kitelepítések első szakasza lezárult, ami azt jelentette, hogy a vármegye német nemzetiségű lakossága 1819 fővel csökkent. Fontos megjegyezni azt is, hogy a német kitelepítések messze alul maradtak a korábbi tervekben rögzítettekhez képest. Emiatt a Népgondozó Hivatalt 1946. július 27-én megszüntették, a kitelepítés lebonyolítása ezzel átkerült a Belügyminisztérium hatáskörébe. A kitelepítések második szakaszára 1947-ben került sor. Hosszas előkészítő munkát követően augusztus utolsó napjaiban két községben, a tatai járáshoz tartozó Kömyén és az esztergomi járás közigazgatási területén fekvő Dorogon hajtották végre a kitelepítéseket.378 A dorogi kitelepítést váratlanul, két lépcsőben hajtották végre, közvetlenül a választásokat megelőzően augusztus 27-én és 30-án. Méreteit tekintve az első sokkal nagyobb, szervezettebb akció volt, és feltehetően 114 főt 370PSZL 274. f. 10. áll. 35. ő. e. A sváb kitelepítéssel kapcsolatos iratok, 23. o. 371 Gróf: i. m. 21. o. ,72 A kitelepítés a Budapest környéki falvakban indult meg, az első szerelvények 1946. január 19-én gördültek ki Budaörsről. 373 L. Balogh: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949... 212. o. 374Zielbauer: i. m. 64. o. 375 L. Balogh: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949... 212-214. o. 376Wágenhoffer: Népességcsere Máriahalmon 1945-1949 között... 88. o. 377 L. Balogh: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949... 215. o. 378Gróf: i. m. 27. o. 102
