Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára fond és állagjegyzék (Esztergom, 2002)

Tartalomjegyzék - Bevezető

A Megyei Levéltár kiemelkedő jelentőségű családi levéltárat őriz, a Palásthyakét. Ebben az anyagban található pár darab kivételével a közel 230 darab Mohács előtti oklevél. A legrégibb közülük 1256-ban keletkezett és a család két ága közötti birtokmegosztásról szól. Az oklevelekről törzskönyv készült. A Hont megyei kisbirtokos Palásthy család jogbiztosító iratait a család mindenkori feje őrizte. Miután a 18. század közepén Palásthy Ferenc a család Paláston élő ágának utolsó férfi tagja meghalt, a levéltár Palásthy Borbála és férje Nedeczky Kristóf őrizetébe került. Ettől az időtől kezdve a Komárom megyében birtokos Nedeczky család iratai is idekerültek. A levéltár rendezését és a fontosabb iratok publikálását a család történetét feldolgozó Palásthy Pál püspök végezte el, aki munkája befejezése után a családi levéltárat az Esztergomi Székesfőkáptalan Hiteleshelyi Levéltárában helyezte el. Ezzel együtt került 1950 körül a megyei levéltárba. A hiteleshelyi levéltár Prímási Levéltárnak történt átadása után, a család még élő tagjainak a rendelkezésére a családi levéltár továbbra is a megyei levéltárban maradt. A levéltár a középkori és koraújkori Magyarországra, elsősorban Hont és Nyitra vármegyék történetére vonatkozóan tartalmaz értékes adatokat. Másrészt a megyei levéltár legrégibb és talán legértékesebb dokumentumai találhatók a Palásthy család levéltárában. A megyei levéltár gyűjteményei közül a térképtár külön is említésre méltó, hiszen részét képezi a szemet is gyönyörködtető kéziratos térképek sorozata. A legrégebbi térképek az Esztergom városi sorozatban találhatók, 1777-ből valók és Eperjessy István keze munkáját dicsérik. A megyei levéltár anyagának rendszeres feldolgozása forráskiadványok és tanulmány-, valamint konferencia kötetek formájában az 1990-es évektől kezdődött meg. Bár elsősorban a helytörténészek munkája kapcsolódik a levéltárhoz, kiadványainkkal és az örizetünkben lévő anyagok ismertetésével a szélesebb közvélemény és kutatói érdeklődés figyelmét is szeretnénk felkelteni a nemzeti örökségünk részét képező, gazdag anyag iránt. Esztergom, 2002. november Csombor Erzsébet