Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A XIX. SZÁZADTÓL A KIEGYEZÉSIG

Táncsics Mihály visszaemlékezése Ácsteszérre, szülőfalujára (XIX. század eleje) Igen lermészetesen mindenek előtt azt kell elmondanom, akár érdekli az olvasót, akár nem, hogy én Veszprém megye Ácsteszér nevű helységében, a Bakony szélén, 1799-ik évi april hónap 21-én születtem. Ácsteszér helységet kis határával, minden oldalról erdők veszik körül: délről a súri, nyugatról a csatkai és rédei: éjszakról a szombathelyi és hántai, keletről a nagybéri és akai. Már ebből is világos, hogy én nem valami fényes városi műveltségű úrfi, hanem erdők közt nevelkedett vad fiú valék. Apám, szintén Mihály, a helységben telkes gazda volt, hová Győrmegyének Horvát-Szent-Iván nevű helységéből szakadt: s mivel Horvát-Szent-Iván lakosai valóban horvátok voltak, mert oda Horvátországból költöztek, s telepedtek és onnét nyerték a helység horvát melléknevét, tehát apám horvát eredetű volt, s e nyelvet kis gyermekkoromban kevéssé még beszélte is: anyám pedig tót származású vala, mint nemzetiségi neve Nebehaj mulatja, s a tót nyelvet még nem egészen felejtette el. Ilyen ős szittya magyar vérből eredtem én. Szüleimnek 13 gyermeke közül heten maradtunk életben, négy fiú, három lány, ez élők közt én a közepet foglaltam el, lévén három idősebb, és három kisebb korú testvérem. Eleinte mindannyian földmíveléssel foglalkoztunk, kiki kora és tehetségéhez képest, én mint a kisebb korúak legidősbike, mikor még mindnyájan együtt valánk, libapásztor voltam, majd meg ökröket s lovakat őriztem, stb. mint a szükség magával hozta. Télen iskolába küldöttek. A helységben Márton napján, november 11-én esvén a búcsú, vagyis egyház felszentelésének ünnepe, ez volt a határozott nap, melyen az iskolábajárás kezdődölt: ekkorra édes apám mindig megszerezte a csizmát s új abc-s könyvet, hogy örömestebb menjek iskolába. Április