Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A XIX. SZÁZADIG

gi virágzásuk és boldogabb állapotuk fokára juthassanak elhatároztuk, hogy Esztergom városunkat az ő polgáraival, letepüll idegenéivel és lakosaival ismét visszahelyezzük egykori állapotába, s Magyarországgal, annak karai- és rendéivel újra egyesítjük; azonfelül azt is megengedjük, hogy mind az ország törvényei, mind pedig a többi szabad királyi városaink közszokásai értelmében e várost megillető' minden általános és részleges jogokat, szabadságokat, kiváltságokat és mentességeket szabadon gyakorolhassa és élvezhesse, mint egykoron - az ország negyedik rendjével egyesíttessenek - s üléssel és szavazati joggal az országgyűlésre királyi meghívót kapjanak; a szent korona tulajdonának tekintessenek, melytől a várost elszakítani, elidegeníteni, vagy elzálogosítani soha semmiféle módon sem lehet és szabad. A tanács és a polgárok összessége igazi és valóságos országos nemesül tekintessék; csak az országtul kivetett közadót tartozik fizetni, az országgyűlési illetéket pedig egyéb szabad királyi városaink módjára fizessék....II. Mivel a városi forgalom leginkább a bormérés és húsvágás vagy bármi egyéb néven nevezendő polgári foglakozás alakjában jelentkezik, ezek gyakorlására csak az lehet jogosult, ki a szokásos módon polgárjogot szerzett magának, tehát ily üzleti foglalkozást nem gyakorlhat sem a papság- ha csak nincs e részben régi kiváltsága - sem a vármegye, nemes, katona, vagy a kamara embere és pedig sem nyíltan, sem titkon, sem közvetlen, sem közvetve V. A polgárság és a lakosság kötelékébe való felvétel a városi hatóságot illeti, azonfelül az izraelitákat és cigányokat befogadni vagy kizárni, az árváknak s azoknak vagyonáról gondoskodni számadással tartozó gyámatyákat és gondviselőket kirendelni, a plébánost a velejáró előnyök- és terhekkel az egyházi törvények értelmében kinevezni s az illetékes helyen bemutatni, a polgárokat a város közszükségleteire s törvényhatóságának fenttartására való szolgálatokra szorítani, azokra az ország törvényeivel megegyező és a többi szabad királyi városokban is szokásos adót kivetni, a hazai tövényekkel nem ellenkező külön hatósági szabályzatot alkotni a maguk számára, végül a magvaszakadás- és részlevonások jogát gyakorolni szintén a város jogához tartozik.... X. Ezek kapcsán kijelentjük, hogy egész Magyarországnak területén mindennemű adózások, vámok, révbérek és harmincadok alól fel vannak mentve; azonfelül a háztulajdonosok mentességet nyernek arra nézve is, hogy akaratuk ellenére és a tanács rendelete nélkül - nem szabad hozzájuk bárkit is erőszakosan beszállásolni és házaikba bekvártályozni s vendéglátásra szorítani őket; mert ez a régi s többi