Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A XIX. SZÁZADIG

szabad királyi városaink szabadságával is ellenkezik....Sőt nemcsak, hogy visszahelyezzük régi állapotába s bekebelezzük, kiváltságülj uk, felmentjük, rendeljük és megerősítjük - azon kikötéssel mégis, hogy a föntemlített kiváltságok senkinek, főleg pedig Isten egyháza jogainak hátrányára ne legyenek; - hanem, hogy Esztergom városunk iránt tanúsított kegyelmes voltunknak örökös és nevezetes bizonyítékául szolgáljon és annyi keggyel való kitüntetése az embereknek még inkább szemébe tűnjék, az ő régi, most is meglévő címerét, mellyel az egykori magyar királyok megtisztelték s melyet a város használt is kegyesen jóváhagytuk, helyben hagytuk, megerősítettük és örök időkre kihatólag kegyelmesen megengedtük, hogy a pecsétet bármely pecsételésnél - a vörös viasszal együtt - a következő alakban használhassák, t.i. Magyarországunk négy fő folyóját magában foglaló és annak valóságos címerét alkotó paizs mindkét oldalát egy-egy erős és négyszögű kövekből épült - a polgároknak a király és a haza iránt ápolt erős és állandó hűségét jelző s külön-külön veres cseréppel födött toronnyal ellátott bástya szegi körül; e paizsnak felső részén más három, az előbbieknél valamivel magasabb s szintén vörös cseréppel födött, arányosan elhelyezett torony látható, nyitva álló és az ellenség visszaverésére alkalmas ablakokkal. A középső torony alatt a szokásos felvonó híd s a városba vezető nyitott kapu látszik Költ a mi kedves hívünk, tekintetes és nagyságos illésházi gróf Illésházy Miklós, Trencsén örökös ura, a hasonnevű és Liptó vármegyék örökös főispánja, kamarásunk és tanácsosunk, egyúttal magyarországi udvari cancellárunk kezeivel Bécs városunkban, 1708. évi február hó 18-án; római császár uralkodásunknak tizennyolcadik, Magyarország és kapcsolt részei felett való uralkodásunk huszonegyedik s Csehországi uralmunk harmadik esztendejében. A forrás latin nyelvű. KML - Esztergom szabad királyi város titkos levéltára Fordította, s megjelent: Villányi Szaniszló. Három évtized Esztergom-megye és város múltjából. Esztergom, 1892. 29-35.1.