Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

TÖRÖK VILÁG

Június 20-án Brunone Mansfeld gróf úr és Kollonitsch Fer­dinánd úr, a császár őfelsége és hercegi őfelsége Mátyás osztrák fő­herceg nevében a komáromi erőd parancsnokságát egy megbízott pa­rancsnokra bízták, és azt kegyesen kinevezték, aki az esküt nekik le­tette. Június 21-én a szószóló úr körülbelül három órakor 13 hajóval és a maga egy nagy hajójával, amelyen 110 személy, 82 kocsihúzó ló, 15 kocsi és 2 batár volt és 14 teljesen felszerelt és felfegyverzett saj­kával, azokon Kollonitsch körzeti parancsnok úr és testvére, Ferdi­nánd komáromi parancsnok úr, Listig úr, füleki kapitány úr is, még mások is minket kísérve Komáromból elutaztak. Akkor a szószóló úr tiszteletére az erőd minden lövege tüzelt, és szép díszsortüzet lőttek. Jobb kéz felől, a parton kísért minket 200 német muskétás, 60 hu­szárral és két magyar útmutatóval. Egy mérföldre Komárom alatt előtűntek a törökök, akik minket fogadni akartak és vártak minket 10 sajkával, amelyeken az előkelőbb törökök voltak.... Tehát mi mindkét részről elbúcsúztunk, a hajóra mentünk és Ah­med kiaja a szószóló urat a saját sajkájába hívta és még ezen az es­tén két mérföldre Esztergom fölött egy ligetben egy elpusztult temp­lomnál megálltak és kiszálltak. Ezen az estén az szószóló úr a kiaját, Halil effendit és még két előkelő törököt vendégül látott. A kiaja is egészen hosszan és éjjel nála maradt és sok bort ivott, a többi törö­kök valamivel korábban elmentek. Június 22-én időben felkeltünk és reggel fél hét körül Eszter­gomhoz értünk, akkor minket a vár, a Szenttamáshegy blokkháza (erődje), a Víziváros és Párkány nagy lövegei szép szalvéval köszön­töttek. Esztergom leírása. Az esztergomi vár a körülötte fekvő Vízivárossal, a szenttamási blokkházzal és Goggernnal (Párkány) az elmúlt tizenöt éven át veze­tett háborúban sokszor és némelykor a különösen a katonaemberek által ismert és általánosan fontos támaszpont volt. Az előző magyar­országi érsek ideje előtt Rácvárosa és Vízivárosa is volt, amelyek szin­tén a várhegy alatt feküdtek. A vár egy széles, magas és természettől erős helyen és hegyen fekszik, a vizén túl egy fonott palánk, amit Goggernnek neveznek, és a hegyen, jobbra a várpalotától a Szentta-

Next

/
Thumbnails
Contents