Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

TÖRÖK VILÁG

Adam Herberstein lovag császári követ titkárának Maximilián Brandstetternek leírása Komáromról és Esztergomról (1608) Komárom egy szép, jólépített kis erőd annak a szigetnek a legkülső csúcsán, ahol a Duna és a Vág összefolynak. Kezdetben a magyar Mátyás királytól, egy öreg düledező kastélyt emeltek, és azután a régi módon felépítették, de később a néhai Ferdinánd császár, aki magyar király is volt, a török veszéllyel szemben egy ötsarkú főerőddé, egy erős, magas sánccal, széles vizesárokkal, amelyekbe a víz a Dunából lép be, amely ezeket elárasztja, és sok löveggel felszerelte, mai módon és tudással építtette. Az egész erőd síkságon fekszik. 1594-ben Szinán pasa, a török császár nagyvezére, miután ő előbb a főerőd Győrt feladás útján meghódította, körültáborozta, keményen lövette, de hála a kegyes Istennek és a derék emberek becsületességének, akik között volt Praun Ádám őrnagy, és annak, hogy ő hercegi fölsége, Mátyás osztrák főherceg ugyanehhez az erősséghez erő számú néppel odavonult, bizonytalan dolgok miatt Szinan elvonult, de Praun őrnagyot egyik combján meglőtték, amibe azután meghalt. Június 5-én este, Komáromhoz Ali basától egy sajkán érkeztek a budai beglerbég kiküldöttei, levéllel és egy feljegyzéssel azokról a falvakról, amelyeket a törökök Esztergomhoz hódoltaknak tekintettek. A kiküldött csausz Ahmed basa volt. Június 6-án Illésházi úrnál Herberstein szószóló úr jelenlétében a körzeti parancsnok, a füleki kapitány és egy másik magyar úr tanácsot tartottak arról, amit Ali basa írt. Június 7-én a fent említett csausz basa levéllel és egy másik feljegyzéssel, amely a hódolt falvak névsorát tartalmazta, ismét eltávozott. Június 8-án a szószóló úr a körzetparancsnok úrral Érsekújvárra utazott.