Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Szigeti István: Az aggodalmaskodó politikus: Adalékok a középnemesség mentalitástörténetéhez
Az aggodalmaskodó politikus 63 után az igazságügy-minisztérium 1848. december végéig hozott döntéseit.52 Amíg nyíltan nem került szembe Béccsel a kormány, addig Ghyczy is a minisztériumban maradt, sőt a kormány és Deák Ferenc miniszter lemondása után 1848 szeptemberétől decemberig államtitkárként ő vezette a minisztériumot. Biztonságból kiváltotta útlevelét, és eltökélte, hogy nem fog Debrecenbe menni az országgyűlésre. Az államtitkárságról való lemondását már december 5-én elküldte az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, de mivel nem neveztek ki új minisztert, kötelességből a minisztérium élén maradt. Mivel sejtette, hogy kényszeríthetik arra, hogy Debrecenbe menjen, az indulás napján kora reggel egy rokona félreeső krisztinavárosi házában rejtőzött el, és ott volt három napig. Aggodalma beigazolódott, mert nemzetőrök keresték a lakásán, de hiába.53 Döntése indokául azt hozza fel, hogy azért maradt Pesten, „mert soha nem helyeseltem a Kossuth által a nemzetre ráerőszakolt forradalmat, annak előkészítésében, életbe léptetésében tényező nem voltam, s azért annak védelmét, következményét elvállalni magamat... erkölcsileg kötelesnek nem tartottam.”54 A forradalomért, ami már káros a nemzetre nézve, mivel erőszakot, és az udvarral való konfrontációt szült, Kossuthot és elvbarátai kis csoportját teszi felelőssé. Az ország ezt nem akarta - véli Ghyczy, és mintegy összeesküdve, előre megfontolt módon hajtották végre Kossuthék a forradalmat. Az emlékirat olvasóját is figyelmezteti az ilyen veszélyekre: „Ha lesz, aki olvassa ezen irataimat, s bármely állásban részt vesz a közügyek kezelésében, annak számára írom ide azon tapasztalásomat, hogy az országgyűlések gyakran észrevétlenül — sensim sine sensu55 - lesznek forradalmiakká. A korona s országgyűlés között támadott meghasonlás kezdetén hozatik egy határozat, melyet a forradalom ellenei is elfogadhatónak, vagy legalább kisebb horderejűnek tartanak -jön utánuk egy másik, magában még szintén ilyennek látszó - ezt követi csakhamar több hasonló s midőn aztán egy idő múlva a forradalom ellenzője visszatekint a történelemre, csak akkor látja, hogy mennyire haladott le a lejtőn, amelyen visszafelé menni, sőt megállni is igen nehéz lett, s csakhamar lehetetlenné lesz. így lett forradalmi az 1848 esztendei országgyűlés, melynek kezdetben talán 36 forradalmi tagja sem volt, az általuk titokban eleve kitűzött czélt következetesen követők izgatása folytán.”56 A szabadságharcban nem is vett részt, visszavonult birtokára. Ameddig úgy tűnt a magyar kormány valóban működhet, az új alkotmányos berendezkedés létrejön, addig Ghyczy is részt vett a munkában, de amikor már fegyveresen kellett szembeszállni Béccsel, nem támogatta a Kossuth vezette OHB törekvése52 E. 105-106. 53 E. 111. 54 Azért is maradt, mert minden vagyona Komárom mellett volt és félt, hogy elkobozzák, és családja elszegényedik. E. 112. 55 Lassan, észrevétel nélkül. 56 E. 123.
