Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Szigeti István: Az aggodalmaskodó politikus: Adalékok a középnemesség mentalitástörténetéhez
it, és lelépett a politikai színtérről. Jól rávilágít Ghyczy mentalitására az alábbi jelentéktelen eset megemlítése. A forradalom kitöréséről és a március 15-i eseményekről egy szót sem szól, de kabátja elvesztéséről említést tesz: „1848. elején országos választmányba utolsó ülésen valaki elvitte jó téli felöltőmet és helyette rosszabbat hagyott... bizony a rossz kaput — nem lévén több ülés, végképpen nálam maradott.”51 Ezt a történetet akár jelképesen is érthetjük Ghyczy és az ország sorsának alakulásáról... 64 Mentalitástörténet __________________________________________Szigeti István M egegyezési lehetőségek az udvarral (1860-1865) A szabadságharc bukása után Ghyczy kisigmándi birtokán gazdálkodott, teljes visszavonultságban. Kapacitálták, de nem vállalt hivatalt a Bach-rendszer alatt: „Hegyessy Péter régi barátomat, ki a pesti gyűléseken... Kossuth és pártja elleni fellépésével compromitálta magát, mint államtitkár megmentettem az üldözésektől... a német kormány alatt főállamügyész lett s akkor már ő támogatott engem. De utóbb nagy bajba akart hozni, mert igen unszolt, hogy én is vállaljak... hivatalt amit természetesen nem tettem.”5* Ghyczy ragaszkodott az áprilisi törvényekhez, mint utolsó törvényes aktushoz, és elítélte az önkényuralom újbóli bevezetését. Ezt mutatja, hogy 1857-ben Ferenc József magyarországi látogatásakor ő is aláírta —131, főleg konzervatív aláíróval együtt - azt a memorandumot, amelyben a 48-as intézmények mellőzését, az ország széttagolását és a németesítést panaszolták fel az uralkodónak.57 58 59 Három évvel később, amikor Scitovszky hercegprímás a leendő országgyűlés ideiglenes választási szabályairól hívott össze értekezletet, Ghyczy kijelentette, a választójog szűkítésére azért nem kerülhet sor „mert az 1848-ki választási törvények lényege az, hogy a rendi országgyűlés helyébe népképviseleti országgyűlés állítatott... az alkotmány széles demokráciái alapra fektettetett, s nincsen emberi hatalom, mely azt ország- gyűlés Heg megváltoztassa.”60 Ezekben az években minden kibontakozást munkáló tanácskozásra61 meghívták Ghyczyt, akinek nagy tekintélye volt. Az országbírói értekezleten is — 1861. január 23. és március 4. között - ragaszkodott a 48-as törvényekhez, és követelte a magyar bíróságok és törvénykezési eljárás azonnali visszaállítását, szemben Deákkal, aki, az - 1849 után Magyarországon is bevezetett - osztrák jogrendszert lényegében fenn akarta tartani.62 Ghyczy tekintélyének köszönhette azt is, hogy az 1861-ben összehívott or57 E. 88. 58 E. 136. 59 Magyarország története... 1987. 6/1. k. 493. 60 Ghyczy Kálmán felszólalása a tanácskozáson, idézi: Szabad Gy. 1967. 157. 61 1859 októberében br. Hübner rendőrminiszter szervezte tanácskozás, 1860. december Scitovszky hercegprímás szervezte tanácskozás. 62 Ráth Gy. 1861. 7. és következő oldalak.
