Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Szigeti István: Az aggodalmaskodó politikus: Adalékok a középnemesség mentalitástörténetéhez
Az aggodalmaskodó politikus 61 nemzet befolyása alá kell kerülnie, ezért az igazgató kinevezési joga az országgyűlést illeti. Végül a kész tervezetet mindkét tábla elfogadta és felterjesztették az uralkodóhoz. Azonban Bécsben elutasították a Ghyczy által szorgalmazott garanciákat, ezért, nehogy Bécs kezébe kerüljön az intézet irányítása, Ghyczy a kerületi ülésen a teljes tervezet elvetését javasolta. Ezen hazafiúi lépéséért száz követtársától megbecsülésük jeléül egy ezüst tintatartót kapott ajándékba.38 Ghyczy önkritikusan így jellemzi az elvetett tervet: „szellemére és motivatiojára nézve sokban jó - különösen az ország függetlenségét Ausztria irányában fejezi ki. [...] Ami hiba van benne, főképpen az, hogy a liberális irányba haladást az akkori közigazgatási viszonyokkal akartam összeegyeztetni, s elméleti hibákra kényszerített nagy bizalmatlanságom az akkori kormány iránt is.”39 40 Három fontos sarokpontja volt Ghyczy akkori gondolkodásmódjának: az első a kormány iránti ellenszenve, a második a fokozatos korszerűsítés és átalakítás szükségessége Magyarországon, s a harmadik, az alapvető keretek - nemesi kiváltságok, régi berendezkedés - fenntartásához való ragaszkodás. Saját maga is elismeri ezt: „Kiindulási pontom az átalakulásnak fokonkénti életbe léptetése volt - inkább aristocratiai, mint demokratiai irányú volt, fő tekintettel a magyar közjogi elvek fenntartására.”90 De Ghyczyt mérsékelt politikája nem akadályozta meg abban, hogy jó viszonyban legyen más elveket valló képviselőkkel.41 így volt ez követtársával, ifj. Pázmándy Dénessel is. Ghyczy, bár „ a rohamosan haladó demokratiai iránnyal” nem tudott megbarátkozni, ettől függetlenül kiegészítették egymást ifj. Pázmándyval. így emlékezik kapcsolatukra: „mindemellett követtársammal... ki az utóbbi irányra hajlandóbb volt mint én, jól jöttem ki, mert ő szerepelt politikai kérdésekben, én a közgazdaságiakban, a fő kérdésekben pedig mindig megegyeztünk,”42 Vagyis nem szeretett a sok összeütközéssel járó politikai kérdésekkel foglalkozni, ezt átengedte másnak, s inkább a hasznos és racionális gazdasági téren munkálkodott. Ghyczy Kálmán 1843— 1844-ben mérsékelt ellenzéki volt, s ez az országgyűlés tette őt széles körben ismertté, itt bizonyította felkészültségét és munkabírását. 1844-ben megválasztották Komárom megye alispánjának, ami elismerése volt addigi megyei és országgyűlési működésének. Azonban egyre inkább félt a rohamos változásoktól, és bár ifj. Pázmándy Dénes kapacitálta, de nem küldtek a megye részéről küldöttséget az 1846-os ellenzéki konferenciára, csak ahhoz járult hozzá, hogy Pázmándy mint magánember elmenjen.43 Ghyczy pedig 184738 E. 71. A tintatartó ma a Nemzeti Múzeumban található. 39 E. 70. 40 E. 41-12. 41 Szorosabb baráti kapcsolat fűzte Lónyay Menyhérthez, Trefort Ágostonhoz, Klauzál Gáborhoz, Vukovics Sebőhoz és Bezerédj Istvánhoz is. 42 E. 72. 43 Ifj. Pázmándy Dénes levele Ghyczy Kálmánhoz 1846. márc. 27. Ak. Ms.4851/661.
