Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Szigeti István: Az aggodalmaskodó politikus: Adalékok a középnemesség mentalitástörténetéhez
60 Mentalitástörténet Szigeti István meg és birtokai egy részét átadta gyermekeinek, Kálmán fia pedig haszonbér fejében kezelte azokat. Ghyczy Kálmán gazdálkodni kezdett, majd 1834-ben megházasodott, és csak igen lassan tudott olyan önálló anyagi bázisra és tekintélyre szert tenni, hogy esélye lehessen a követi állás megnyerésére. 1836-ban meghalt Szentiványi Antal, majd 1838-ban apja, akik után szépen örökölt.32 1836-ban főjegyzővé választották és fokozatosan tekintéllyé vált a megyében. 1843-ban pedig - nagy elhatározása után 12 évvel - Komárom megye ország- gyűlési követül választotta Ghyczy Kálmánt.33 Országgyűlési tevékenysége, viszonya az 1848-49-es eseményekhez (1843-1849) Országgyűlési tevékenységét vizsgálva látjuk meg igazán, hogy mennyire volt a liberális reformok feltétlen híve, és mennyire őrizte meg a régi nemesi gondolkodásmódot. Magyarország jogainak csorbíthatatlanságáért határozottan és egyértelműen kiállt. így a magyar nyelv ügyét is támogatta és szorgalmazta, azt hogy a Horvátországba kinevezett hivatalnokok tudjanak magyarul, különben „a közkormány működése Horvátországban meg fog szűnni". Sürgette, hogy a magyar nyelv „hozasson be a közigazgatásba, az egyházi és katonai ügyekbe”.34 Hasonlóan fontosnak tartotta Magyarország különállásának hangsúlyozását, s többször fel is szólalt annak érdekében, hogy Magyarországot ne nevezzék az Osztrák birodalom tartományának: , Mindnyájan érezzük, hogy hazánk minden bajainak fő forrása az: hogy az ország nem a maga saját érdekei, hanem az ausztriai örökös tartományok érdekei szerint kormányoztatik, s e sérelem egyenesen azon törvénytelen szempontból ered, hogy hazánk az ausztriai birodalomnak alkotórésze - tartománya.”35 Határozottan kiállt a nemesi jogokért és nem hagyta, hogy a megyére nagyobb költségeket terheljenek. Kijelentette, hogy a börtönök fenntartási költségeit Komárom vármegye csak a nemesi rabok arányában hajlandó fizetni,36 a városokról szóló törvényjavaslat kapcsán pedig hosszú beszédben foglalkozott azzal, hogy a városokhoz tartozó nemesi kúriákat vegyék ki a város fennhatósága alól.37 Ghyczy gazdasági téren fejtette ki a legsokoldalúbb tevékenységet. Többek között egy leendő földhitelintézet tervének kidolgozásával foglalkozó albizottság tagjai közé is beválasztották. Az albizottság másik két tagja a kormány embere volt. Ghyczy álláspontja szerint az intézetnek a 32 Apjától 416 holdat, nagybátyjától kb. 15000 forintot. Lásd Ghyczy Ignác, Kálmán és Mátyás osztálylevele, 1840. jan. 11., Komárom MOL P 293. 28. cs. és az előbbiek megegyezése Szentiványi által rájuk hagyott birtokok elosztásáról 1840. nov. 16., Tata MOL P 293. 28. cs. 33 A másik követ ifj. Pázmándy Dénes lett. 34 Pozsony városában 1843-dik... 1843. I. k. 120. 35 Uo. II. k. 121. és IV. k. 334. 36 Uo. II. k. 43., 77. 37 Uo. IV. k. 163-166.
