Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Szigeti István: Az aggodalmaskodó politikus: Adalékok a középnemesség mentalitástörténetéhez
Az aggodalmaskodó politikus 59 példákon alapuló iskolai nevelést nagy jelentőségűnek tartotta az emberi jellem kialakításában, és így a sajátjában is. Szentiványi Antalt jellemezve pedig megállapította, hogy nagybátyja „a monarchico-aristocraticus eszmék körén felül nem emelkedet... nem ismerte fel az újabb kort, melynek hajnala már akkor Hazánkban is habár még csak igen gyengén felcsillámlott, nem méltányolta az eszméket, melyeknek csírája már akkor is fejlődött s melyek utóbb az országnak gyökeres átalakulását eszköz- lötték.”2S Azt is megmagyarázza, miért nem ismerte fel nagybátyja az új kort: „a mint a generatiok egymást felváltják, azoknak a cselekvés terére lépésével változnak a nemzeteknek nézetei is, — s a küzdelmet az ó, és az új eszmék között az mérgesíti el legjobban, hogy az egymással szemben álló generatiok — mindegyik más más praemissákból indulván ki, nem érti, nem is értheti meg egymást”28 29 A generációs ellentéteket ismét összekapcsolja a gondolkodásmódbeli ellentétekkel és természetesnek tartja, hogy a két tábor nem tudja megérteni egymást. Jó szemléltető példa volt számára nagybátyja és apja, valamint saját felfogása között levő különbség, ami abban nyilvánult meg, hogy sokáig nem engedték, hogy az általa választott megyei pályára lépjen. A fenti sorokat már életére visszatekintve írta le, és élesebben látta meg a reformkor generációi között feszülő gondolkodásmódbeli és mentalitásbeli különbségeket. Érdekes egymás mellé állítani a három középnemes tervét az ifjú Ghyczy Kálmánra nézve. A konzervatív, udvarhű Szentiványi, aki egész életében a király szolgálatában állott, teljesen természetesnek tartotta, hogy Kálmán öccse is királytól függő állást vállaljon, legyen királyi ügyész, a nádor irodájában, vagy a Helytartótanácsnál működjön. Többször járt közbe és szerzett neki állást, de Ghyczy Ferenc mindig - fia nevében is - visszautasította ezeket a lehetőségeket.30 Végül a ráckevei uradalom ügyvédi állását kénytelen volt Ghyczy Kálmán elvállalni. Ghyczy Ferenc sógorával szemben fiából független ügyvédet akart csinálni, eszébe sem jutott, hogy megyei pályát kínáljon neki, az országgyűlésen résztvevő nyughatatlan változtatni akarókra pedig mindig is rossz szemmel nézett. Az ifjú Ghyczy Kálmán pedig nem törődött a reális, megfontolt tanácsokkal, hanem a saját feje után ment és a megyei pályát választotta, méghozzá ellenzéki alapállásra helyezkedve. A három nemes háromfajta gondolatrendszert képviselt. Az 1832-es tisztújításon31 nagy csalódás érte a lelkes Ghyczy Kálmánt. Főügyésznek jelölték, de nem választották meg és csak aljegyző lett. Nagy búskomorság vett erőt rajta, meghiúsulni látta nagyra törő terveit. Végül apja szánta 28 E. 22. 29 Uo. 30 1827 júniusában a nádor akarta bevenni Ghyczyt irodájába, 1830 januárjában pedig tiszteletbeli királyi ügyvédséget ajánlottak fel neki. Ld. E. 8., 16. 31 A tisztújítás pontosan 1832. május 29-én volt.
