Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Szigeti István: Az aggodalmaskodó politikus: Adalékok a középnemesség mentalitástörténetéhez
Az aggodalmaskodó politikus 57 és jogainak említése másrészt elmaradott, fejletlen viszonyokat - erre pedig az utal, hogy azt írja, ebbe az állapotba az ország „belesodortatott”, mások idézték elő. A második felismerése Ghyczynek, hogy két generáció, és egyben két gondolkodásmód harcol egymással: a múlt századi, elavult „aristocratiai eszmék”, és az új, egyre növekvő „demokratiai aspiratiók”. Már maga az, hogy régiként és újként állítja szembe a két gondolatrendszert jelzi értékítéletét: az új mellett áll. Azt azonban nem fejti ki bővebben, mit ért a két törekvés alatt. A harmadik fontos megállapítása, hogy már akkor, 1825-ben elhatározta, hogy a haza szolgálatába áll. Mivel a liberális törekvéseket jellemezte pozitívnak, ezért bizonyos, hogy az ellenzéki politizálásra gondolt, ezt értette a hazáért való önzetlen szolgálat alatt, és ehhez kívánt csatlakozni. Azt, hogy az élete vége felé közeledő Ghyczy15 visszaemlékezése erre az országgyűlésre és saját akkori érzéseire hiteles, a következő néhány év eseményei mutatták meg. 1828-tól, ügyvédi diplomájának megszerzése16 óta tudatosan törekedett a „politikusi” pálya felé. Az országgyűlésbe a vármegyén keresztül vezetett az út, ezért a megyében kellett megfelelő tisztséget nyernie, hogy aztán követté választhassák, és az ország ügyeibe beleszólhasson. Ennek érdekében 1829 elején több levelet írt apjának17, nagybátyjának, Szentiványi Antalnak18 a család másik tekintélyének, és bátyjának19 is. Apjának azt írta, hogy gyermekkora óta a vármegyénél akar szolgálni és kéri, egyezzen bele, hogy feladja pesti ügyvédsegédi állását, hazamehessen Komáromba és induljon a megyei tisztújításon20. Ghyczy Ferenc végül beleegyezett, hogy hazajöjjön, de Szentiványi Antal előbb magához kérette Tatára és határozott fellépésével kényszerítette, hogy visszamenjen Pestre21. Közben ennek hatására apja is meggondolta magát, így még két évig - 1829 és 1831 között - Pesten maradt, és kénytelen volt ügyvédsegédként, majd uradalmi ügyvédként működni.22 15 Az emlékiratban szereplő dátum (395.) szerint 1881-ben vetette papírra ezeket a sorokat. Ekkor Ghyczy 73 éves volt. 16 1828. szept. 21. 17 1829. febr. 2., márc. 4., márc. 12. Ak. Ms 4852/317-319 18 1829. márc. 4. MOL P 293. 26.cs. Szentiványi Antal (f 1836) konzervatív, aulikus középnemes, II. József császár alatt főszolgabíró, majd tatai és gesztesi uradalmi kormányzó. Jelentős - 3000 holdat meghaladó - birtokokkal rendelkezett Nyitra és Komárom vármegyében. 19 Ghyczy Ignác (1799-1870) Szentiványi halála után tatai és gesztesi uradalmi kormányzó, nemzetőr százados, majd 1865-ben és 1869-ben országgyűlési képviselő. Ghyczy Kálmánék hatan voltak testvérek: Ignác, Kálmán, Mátyás, Mária, Zsófia és Antónia. 20 Ghyczy Kálmán levele Ghyczy Ferenchez 1829. márc. 4. Ak. Ms 4852/318. 21 Szentiványi fellépésének oka egyrészt az volt, hogy meggondolatlanságnak tartotta, hogy a fiatal Ghyczy a szép karriert ígérő királyi vagy magán ügyvédi pálya helyett a sok harcot ígérő megyei pályát választja. Másrészt attól félt, hogy az általa jobban kedvelt Ignác valamint Kálmán között vetélkedés indul a megyei pozíciókért. Lásd E.13. 22 1 829. márciustól 1830 májusáig ügyvédsegéd Zalay Alajos királyi ügyésznél, majd 1831 júniusáig a ráckevei királyi uradalom ügyvédje.
