Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Szigeti István: Az aggodalmaskodó politikus: Adalékok a középnemesség mentalitástörténetéhez
Az aggodalmaskodó politikus 55 ban befolyásolta Ghyczy Kálmán érdeklődését és irányultságát. Gyakran voltak apjának hivatalából eredően vendégei, és „politikai beszélgetéseikbe sokszor hallgatóztam”5 írja Ghyczy Kálmán ifjúkorára visszaemlékezve. A politika iránti érdeklődés már igen korán megvolt benne, s ez nagyban köszönhető származásának és családja vezető szerepének a megyében. A családi légkör és szülei természete is befolyásolta Ghyczy Kálmán jellemét. Apja ellentmondást nem tűrő, parancsoláshoz szokott ember volt és ez a jellemvonása családi körben is kiütközött. Apjáról nem ír sokat emlékirataiban, csak annyit hogy „nyers, hirtelen haragú ember volt”6. Az ifjú Ghyczy Kálmán igen tisztelte apját, sőt félt is tőle. Feltétlen alávetettség és alázatos hang tűnik ki apjához írt fiatalkori leveleiből7 is, sőt egyikben megemlíti, hogy „...atyámnak gyermekségemtől fogva mind ez ideig engedelmességgel, iparkodással, szorgalommal tehetségem szerint örömére lenni igaz fiúi szívvel minden kitelhető módon törekedtem”8, ami szintén a szigorú apai tekintélyt jelzi. Vagyis mindenben engedelmes volt neki. Apja szigorú nevelésben részesítette, nem tűrt ellentmondást kis dolgokban sem. Arra az időre, amikor mint követi írnok apjával együtt a pozsonyi országgyűlésen tartózkodott 1825-ben így emlékszik vissza: ,y\z atyám korán lefeküdött, nekem is le kellett feküdni, s ha az ágyban gyertya mellett tovább olvasgattam nagy csendességben azért is megszidott”, amikor pedig egy étkezés alkalmával együtt ültek a másik komáromi követtel9 és írnokával „s midőn történetesen én is a beszédbe avatkoztam, rendesen jól összeszidott”. Arról, hogy a többi írnokkal együtt legyen szó sem lehetett „mindig otthon kellett lennem, és pénzem úgyszólván nem is volt”.10 11 Anyja, Szentiványi Tekla minden tekintetben ellentéte volt férjének. Gondos nevelésben részesült, a német mellett franciául is tudott és buzgón gyakorolta a katolikus vallást. Emellett halk szavú, szelíd asszony volt, aki szenvedett harsány és parancsolgató férje mellett, de alázatosan igyekezett eleget tenni elvárásainak. Ghyczy Kálmán szeretettel emlékezik meg édesanyjáról, „angyalnak” és „áldott jó asszonynak” nevezi.11 Emlékirataiból kitűnik, hogy közelebb állt anyjához, mint rideg apjához, mert sokkal melegebb hangon és részletesebben is ír róla. Anyjától örökölhette félénkségét, gátlásosságát és vallásosságát, ehhez járult aggodalmaskodó alaptermészete, melyet apja határozott jelleme csak még inkább fokozott. Ghyczy Kálmán mentalitásának kialakulását a származás és a szülőktől örökölt jellemvonásokon kívül jelentősen meghatározta apja konzervatív, nemesi 5 E. 21. 6 E. 7. 7 Ghyczy Kálmán levele Ghyczy Ferenchez 1829. febr. 2. és márc. 4. Ak. Ms 4852/315-316. 8 Ghyczy Kálmán levele Ghyczy Ferenchez 1831. jún. 5. Ak. Ms 4852/320. 9 Id. Pázmándy Dénes. 10 E. 10. 11 E. 7-8.
