Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Szigeti István: Az aggodalmaskodó politikus: Adalékok a középnemesség mentalitástörténetéhez
54 Mentalitástörténet Szigeti István változata és a levelezés döntő része a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában, a levelezés kisebb része a Magyar Országos Levéltárban és az Országos Széchenyi Könyvtárban található.* 2 Az emlékiratot 1881 és 1887 között állította össze és írta le Ghyczy, fennmaradt levelei és egykorú jegyzetei alapján, részletesen tárgyalva életének eseményeit az 1887-es évig. Jegyzetei sajnos csak igen töredékesen maradtak fenn, de terjedelmes levelezése és emlékirata lehetőséget ad arra, hogy képet kapjunk Ghyczy gondolkodásmódjáról. Három nagyobb, jól elkülöníthető szakaszt fogunk megvizsgálni Ghyczy életében: 1. 1825-1842. - Ghyczy indulása, családja, neveltetése, pályájának kezdete, vármegyei működése. 2. 1843-1849. - az országgyűléseken való tevékenysége, a forradalomhoz való viszonya, részvétele az 1848-49-es eseményekben. 3. 1860-1865. — véleménye a megegyezési lehetőségekről Béccsel, álláspontja Magyarország helyzetéről és jövőjéről. Azok az évek, melyeket most nem fogok vizsgálni, vagy nem túl jelentősek Ghyczy életében és mentalitásának vizsgálatában - ilyen az 1808-1824-ig és az 1850-1859-ig terjedő időszak -, vagy teljesen különálló periódus, és részletes vizsgálata már túlmenne ezen dolgozat keretein. Ilyen az 1867—1878-ig tartó időszak, amikor Ghyczy, bár már idősebb volt, de még aktívan politizált. Család, neveltetés, pályakezdés (1825-1842) Első fontos szempont Ghyczy mentalitásának vizsgálatában a származás, valamint családja társadalmi és anyagi helyzete. Ghyczy Kálmán régi, tekintélyes nemesi családból származott, apja Ghyczy Ferenc jelentős birtokokkal rendelkezett Komárom vármegyében.3 Emellett a Ghyczyek fontos tisztségeket töltöttek be a megyében. Maga Ghyczy Ferenc is 22 éven át - 1806-1828-ig - a megye meghatározó tekintélyének számított, előbb mint másod-, majd mint első alispán és országgyűlési követ.4 A család megyei vezető szerepe, és alispán apja nagygépeltette le az emlékiratot, hogy kiadják, de erre végül nem került sor. 2 Az MTA Kézirattárából származó leveleket, iratokat Ak.-val, a Magyar Országos Levéltárból származókat MOL-lal, az emlékirat gépelt változatát pedig E.-vel jelölöm. A gépelt változat jelzete Ak. Ms 4856/79. A levelezés kb. 300 levelet foglal magában, ezek főleg Ghyczy Kálmánnak írt levelek ill. általa írt levélfogalmazványok. 3 Ghyczy Ferenc Komárom vármegyei összes birtoka 1249 holdat tett ki. Ehhez jöttek még kisebb birtokok Nyitra vármegyében. Ld. Ghyczy Ignác, Kálmán és Mátyás osztálylevelét, kelt 1840. jan. 21., Komárom MOL P 293. 28. cs. 30-37. 4 Ghyczy Ferenc 1806—10-ig másodalispán, 1810—1828-ig első alispán volt, és kétszer, az 1811- 12-es és az 1825-27-es országgyűlésen töltötte be Komárom vármegye egyik követi tisztét. Ghyczy Rafael, Ghyczy Kálmán unokabátyja pedig 1823-1832 között főjegyző, 1832-1840 között másodalispán, 1840-1844 között első alispán, 1830-ban, 1832-1836-ban és 1839-1840-ben országgyűlési követ volt.
