Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Szigeti István: Az aggodalmaskodó politikus: Adalékok a középnemesség mentalitástörténetéhez
Szigeti István Az aggodalmaskodó politikus: adalékok a politizáló középnemesség mentalitástörténetéhez Ghyczy Kálmán tevékenysége emlékiratának és levelezésének tükrében (1825-1865) Magyarország történetében a 19. század különleges helyet foglal el. Ekkor kezdődött el a polgári átalakulás bonyolult folyamata. Ebben a változó, átalakuló, sokszor forrongó korban élt Ghyczy Kálmán is, aki 1808-ban született és 1888- ban halt meg, így a 19. századi Magyarország minden nagy politikai eseményét átélte, sőt mint politikus részt is vehetett az alakításukban. Életének harminc éves korától hatvan éves koráig tartó, harminc évet felölelő, legtermékenyebb szakasza, az 1838-tól 1868-ig terjedő időszakra esett, amikor olyan fontos események történtek - reformországgyűlések, forradalom és szabadságharc, kiegyezés - melyek hosszútávon meghatározták az ország fejlődését. A politikai, gazdasági és társadalmi változásokhoz szorosan kapcsolódtak a gondolkodásmódbeli változások is, melyek részben megelőzték, részben követték azokat. Vajon a különböző társadalmi rétegek hogyan fogadták ezeket a változásokat, ki hogyan élte át az egészen új gondolkodásmódot, alkalmazkodást igénylő átalakulást? Szűkebbre véve a vizsgálandó kört, feltehetjük azt a kérdést is: lehet-e valamiféle mentalitást megállapítani a politizáló középnemesség körében ebben az időszakban, s ha lehet, akkor hányféle mentalitást, viselkedési struktúrát lehet elkülöníteni. Miből alakultak ki ezek a mentalitások, mi volt a tartalmuk és milyen összetevőik voltak? Mennyire éltek még a régi nemesi gondolkodási sémák, szokások, és miben, milyen mértékben jelentek meg az újak? Jelen dolgozatomban Ghyczy Kálmán személyének vizsgálatával szeretnék képet adni róla, mint politikusról, nézeteinek és felfogásának alakulásáról, hangsúlyozva, hogy Ghyczy csak egyfajta gondolkodásmódot képvisel, s a politikusi mentalitás alapos meghatározásához összehasonlító elemzésekre lenne szükség a korszak politikusainak ilyen irányú vizsgálatával. Ahogy Ghyczy Kálmán személyesen átélte, megélte ezt a korszakot, s az ebből leszűrhető általános megfigyelések csupán részletek, melyek hozzájárulhatnak a 19. századi magyar politizáló középnemesség mentalitástörténeti tablójának megrajzolásához. A vizsgálat alapjául szolgáló forrásokat Ghyczy Kálmán kéziratos emlékirata és ennek gépelt változata1, valamint levelezése képezi. Az emlékirat két 1 A gépelt változat hűen követi az eredeti, Ghyczy által kézzel írt emlékirat szövegét, terjedelme összesen 472 oldal. Az 1930-as években Nagy Miklós, a Parlamenti Könyvtár volt igazgatója
