Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Tóth Árpád: A kapcsolatháló és funkciói
A kapcsolatháló és funkciói 49 Imrétől, a naplóíró öccsétől hírt hozó személy szerepel, illetve mint akinek egykori sellyei tulajdonait használja Pápay. Valójában rokonok is voltak: a naplóíró nagybátyja Soltra-lányt vett el. De a somogyi református gimnáziumban tanult baranyai gyerekek között is többrétű kapcsolat lehetett: Csurgón tanult Pápay mind a négy öccse, sellyei származású elsőfokú unokatestvére (apai ágon), és több másodfokú unokatestvére (anyai ágon), akik közül Kossá esperes fiaival a napló tanúsága szerint barátságban is állt. Pápay Károly rokonságának jelentős részét lelkész-családok tették ki, ezek férfi tagjai azonban nem mind voltak lelkipásztorok. Jellegzetes minta, hogy a lelkészek fivérei közt mezővárosi kézművesmestereket találunk; a naplóíró két nagybátyja például asztalos-, illetve kovácsmester (Siklóson, illetve Sellyén). Közülük az előbbi készíti a mérnöki munkájához szükséges rajztábláját, valamint bútorait. Pápay Károly rokonsági hálójának vizsgálatához hasznos forrást jelentenek az anyakönyvek, melyek szerint Siklóson Pápai néven egy uradalmi hajdú is élt ebben a korban, valamint a közeli Terehegy környékén több jobbágy. Ezek rokonságát azonban nem sikerült bizonyítanom, emellett a naplóban sem szerepelnek. Okkal feltételezhető viszont, hogy Pápay maga is többgenerációs lelkészcsaládból származik - apai nagyapja ugyanis egyszer jelenik meg a naplóban, Kossá esperes temetésén, ahová a szöveg kontextusából ítélve távolról utazhatott; anyai nagyapja szintén a szükebb térségben volt lelkész; és apai felmenői közé tartozhatott Pápai Takács János, a 18. század közepén Nyugat-Baranyában tevékenykedett és esperesnek is megválasztott prédikátor. Tény azonban, hogy a már említett Soltrán, Kossa-fivéreken valamint a „bácsi” és „néni” néven említett rokonokon és a szomszéd falu lelkészén (anyjának sógorán) kívül más, távolabbi rokon nem fordul elő a naplóban. Saját testvérei viszont különféle szerepekben is megjelennek: még Terehegyen élő öccsei segítenek a térképrajzolásban, Imre öccse a távolból (Berlinből és Debrecenből) leveleket küld neki, stb. Pápayt tehát gyermekkorától főként reformátusok vették körül, ráadásul nemcsak családjában és iskolájában, de kollégái között is. Református ugyanis a többségében katolikus megyében és annak székvárosában az a két mérnök - a megye főmérnöke, illetve a sellyei uradalom volt mérnöke -, akikkel Pécsett legtöbbször dolga akad, de a Bécsben társaságát jelentő műegyetemi hallgatók között is legalább kettőnek református lelkész az apja. És itt említhető az az adat is, hogy az a személy, akinek hálás, hogy Bécsben végül engedélyt kapott a mozdonygyár látogatására - a korabeli hazai evangélikusság jeles alakjának, Sche- dius Lajosnak a fia, tehát szintén protestáns. Ehhez képest meglepő lehet, hogy a naplóban nem hagy nyomot Pápay re- formátusságának vallásos tartalma (azon kívül, hogy néhányszor fohászkodik Istenéhez), bár az is elképzelhető, hogy ezt csupán nem tartotta talán szükségesnek lejegyezni naplójába - gondolkodásának olyan rétegét képezve, mely nem is öltött írásos formát. Viszont hajlamos volt kihagyni a karácsonyi istentiszteletet,
