Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Tóth Árpád: A kapcsolatháló és funkciói
48 Mentalitástörténet Tóth Árpád Pestre, ott unokatestvérénél száll meg, több ismerősével találkozik, akik egy g részét egyetemi éveiből ismerhette. Emellett Pozsonyban és Bécsben is élnek ismerősei, akikkel többször találkozik. E kapcsolattartási módokon kívül elszórtan arról is tesz említést a napló, hogy híreket hall ismerősökről és maga is néhányszor közös ismerősökön keresztül küld üzeneteket. Ám ez a mód a valóságos gyakoriságához képest feltehetően jóval kisebb arányban jelenik meg a szövegben, mint például a levelezés. Az így körvonalazódó kapcsolatháló alapján több olyan társadalmi szegmens fedezhető fel, melynek Pápay tagja. Legszorosabb a pályatárs mérnökökkel - köztük volt iskolatársakkal - tartott kapcsolata. Egyetlen alkalommal jegyzi le naplójában, hogy miről szól a neki címzett levél; ekkor Brodban, tehát a tervezett fiumei-vukovári vasútvonal térségében élő ismerősétől értesül arról, hogy az a vasutat tanulmányozza. Legjobb barátja, Buday István szintén mérnök. De nemcsak régi barátokat találunk mérnök ismerősei között: a Bécsben saját mozdonymodelljükön dolgozó Nagy testvérektől, akiket ottani tartózkodása idején ismert meg, később, szülőhelyére hazaérve is kapott levelet. A szöveg alapján eldönthetetlen, hogy bécsi baráti társaságából - a Polytechnicumra járó mérnökök közül - pontosan hány a régi és hány az akkor szerzett ismerős, mindenesetre gyakran töltik együtt az időt, és közösen indulnak Bécs környékén kirándulásokra. A most említett - foglalkozási - csoport és az egykori iskolatársak között jelentős az átfedés, bár az utóbbiak közé olyanok is tartoznak, akikkel gimnáziumba járt együtt, illetve aki Debrecenben teológián tanult. Iskoláztatásáról általában elmondható, hogy Csurgón zömmel a dél-dunántúli református lelkipásztorok gyermekei között tanult. A csurgói gimnáziumban a gyerekek szüleinek nagyobb része somogyi volt, a baranyaiak apái közül viszont szinte mindegyik lelkész (köztük a már említett siklósi) vagy iskolarektor. A somogyi származásúak közé tartozik a már említett Buday, aki Csurgótól kezdve a debreceni kollégiumon át a mérnöki tanfolyamig feltehetően megszakítás nélkül osztálytársa lehetett Pápaynak, valamint Soltra Alajos, aki diákja is volt egy évig, amikor az eminensként tanuló Pápay utolsó csurgói évében praeceptor lett, vagyis az alsós fiúkat tanította. Soltra a naplóban mint a Debrecenben teológiát tanuló Pápay 8 A naplótöredék szövegének kiadása után jutottam hozzá a pesti Mérnöki Intézetben végzettek névsorához, mely szerint Pápay Károly 1842-ben itt szerezte végzettségét. A lista több más, a naplóban szereplő személy nevét is tartalmazza: A M. Kir. József-Müegyetem oklevéljegyzéke... 1929. 234-246. Kövér György segítségét ezúton köszönöm meg.
