Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Tóth Árpád: A kapcsolatháló és funkciói
46 Mentalitástörténet Tóth Árpád tálán sorsú vállalkozás mellett más irányban is tett lépéseket: az egyik hatalmas környékbeli uradalom megürült földmérői tisztségét is megpályázta - majd el is nyerte. Októbertől ezután a sellyei-bólyi ikeruradalom alkalmazottjaként Sellyén élt, mely mezőváros egyébként gyermekkorának színtere volt. Megváltozott életét a belvizes ormánsági térség szabályozására tett erőfeszítések és az uradalmi tisztekkel folytatott kártyapartik töltötték ki. Figyelte a fiatal nőket, de tisztában volt azzal, hogy ő már nem számít ifjúnak, és hogy betegessége (például székletpanaszok, meghűlések, valamint a „netán támadható syphilis”, amire gyógyszert is kapott) sem tették őt partiképessé. 1847 januárjában végül vért kezdett köpni, hamarosan hazaköltözött szüleihez, és a tavasz eljövetelével is csak magánmegbízásokat vállalt - melyeket nagyobbrészt ekkor felvett segéde végzett el helyette. A napló április végén szakadt félbe, de az uradalmi tiszttartó jelentéseiből, valamint a terehegyi egyházi anyakönyvből tudjuk, hogy betegsége súlyosbodott, és hogy még 1847 októberében a tüdőbaj végzett vele. * * * A 17 hónapot felölelő, három és fél ívnyi terjedelmű naplóban viszonylag kevés az értékelés; a szöveg zömmel események leírását tartalmazza. A mintegy harmincöt olyan bejegyzés közül, melyek explicite érzelmet fejeznek ki vagy minősítenek, és amelyek árulkodó részleteket mesélnek el személyiségéről, a leggyakrabban előforduló témacsoportok a következők: 1. Lelkesedést kifejező mondatok. Ilyenek a hegedülni tanult Pápayt ért egyes zenei élmények (Liszt Ferenc koncertje Pécsett, egy bécsi hangverseny), de lenyűgözik a szakmai tapasztalatok (a Graz felé hegyre felvezető szerpentin út vagy a bécsi gyárban látott gépek látványa), és a „világlátás”: a Bécs körüli utazások élménye. De újonnan megismert emberek iránti megbecsülését is lejegyzi olykor (például Hieronymi, Lechner mérnökök iránt). 2. A szerelemről szóló - esetenként a bejegyzések átlagos hosszához mérten kifejezetten terjedelmes - gondolatait kisebbrészt érzelmes leírások, nagyobbrészt racionális mérlegelés teszik ki (például arról, hogy a párválasztásnál menynyire fontos szempont a Jelölt” gazdagsága, az ész és a szív szerepéről a döntésben, illetve saját betegségéről). 3. A bejegyzések egyik jellegzetes csoportjában önvád, saját magával szembeni elégedetlenség fogalmazódik meg. Gyengeségeivel (például szellemi tespe- désével) vet számot, később azért ostorozza magát, mert hagyja magát belesodródni a kártyázásba és fogadalmat is tesz, hogy nem játszik többet hazárdjátékokat.
