Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Pető Andrea: Autonómia és érzelem az illegális magyar kommunista mozgalomban
356 Mentalitástörténet Pető Andrea hoztak. Mindketten hasonló terjedelmű írásban ránk hagyták legféltettebb titkukat, a szeretett férfi emlékét.4 Ebben a két kronologikus történetben nem azt kell keresnünk, hogy mi igaz és mi nem, hanem, azt, hogy a személyes élményt hogyan és miképpen mesélik el. A legtöbb személyes eseményről, melyről itt az alábbiakban szó lesz, mint a család szerepe a mozgalomba kerülésben, a szerelem, érzések, a betegség amúgy sem rendelkezünk „kemény” adatokkal, habár az egyes eseményről számtalan párhuzamos történettel rendelkezhetnénk. E. P. Thomson „megélt élmény” kategóriáját használva az elbeszélő emlékeit és elbeszéléseit az élmények tükrében vizsgálom. Az elbeszéléseket, mint „emberiességi történeteket” (humanitarian narrative) kezeltem Thomas Laqueur szavaival, mely az egyes részleteket valódiként kezeli.5 A visszaemlékező a saját önmitológia kialakításának részeként, a történetnek ezt a változatát akarta az utókorra hagyományozni. A visszaemlékezéseiknek két, egymással összefüggő szintje van. Az ontológikus szint az, melyben a visszaemlékező folyamatosan elmeséli az adott történetet és a mobilizációs, mellyel különböző vonatkoztatási csoportokhoz viszonyítva átalakítja a múlt történéseit a mai viszonyokhoz, stratégiai vagy egyéb okok miatt6 B. A.-néről, az 1945 utáni szakszervezeti nőmozgalom egyik ismert figurájáról nem áll adat rendelkezésünkre arra nézve, hogy a hivatal szentesítette volna valaha is együttélését B. A.-val. Valószínűleg az 1945/7.070 M. E. számú rendelet alapján, mely a „nemzeti ellenállási mozgalomban vértanú halált halt személyek nevének jegyesükre való kivételes átruházásá”-ról rendelkezett, vette fel a B. A.-né nevet.7 Ha lett volna esküvő, azt biztosan megörökítette volna. D. P. pedig mikor K. J.-vel találkozik, éppen válófélben van akkor 5 éves fia apjától, és a románc után máshoz megy férjhez, immár véglegesen. Az első pár tagjai közül egyik sem szerepel a Magyar Munkásmozgalmi Lexikonban. A kötet előkészületének munkálatai során lázas levelezés folyt az özvegy, az akkor Munkásmozgalmi Intézet valamint a kötetért felelős pártközponti funkcionárius között arról, hogyan lehetne B. A.-ról a Romániai Kommunista Párt vezetőségéből „trockizmusa miatt a III. Internacionálé kizárt” formulát kozmetikázottan elhelyezni. Végül a „visszahívta” kifejezésben egyeztek meg, de a kötetbe mégse került bele. B. A. a frontszolgálat után a Tanácsköztársaságban aktív szerepet játszik, bujkál, majd romániai kommunisták között vezető szerepre tesz szert. A már említett kizárás után hazatér, a szakszervezeti baloldal egyik vezéregyénisége, a Dolgozók Lapjának szerkesztője az 1936. évi lebukásig. Nyolc évi börtönre ítélik, fél évvel a kiszabadulása előtt a 2. magyar hadse4 D. P. visszaemlékezését lásd: Politikatörténeti Intézet Archívuma 912. f. 2. öe.; B. A-ról uo. 867. f. 2/b-185. 5 Laqueur, Th. 1989. 177-180. 6 Hart, J. 1996.50. 7 Magyarországi rendeletek tára 1945. Bp. 1948. 679.
