Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)

Test-Lélek - Tóth G. Péter: Sánta Pila

332 Mentalitástörténet Tóth G. Péter visszaélések miatt, pénzt kezdtek gyűjteni, hogy a vármegyén a földesúr Daróczy Ferenc ellen panaszt tegyenek. Daróczy, aki korábban alispán is volt, ezt a jogos felindulást és panasztevési kezdeményezést azzal torolta meg, hogy három jobbá­gyot vasra verve a simontomyai tömlöcbe hurcoltatott. A földesúri visszaélések a könnyebb robotterhek el nem ismerését jelentették. A telepeseket kedvező szol­gáltatási kötelezettségekkel csalogatták Paksra. Később azonban ezek a kedvez­mények elsorvadtak. A földesúr az elköltözést is megpróbálta megakadályozni.62 A társadalmi konfliktus mellett természeti csapások is súlyosbították a helyzetet. A keleti marhavész 1737. és 1739. között Tolna megyében is nagy pusztítást vég­zett.63 Ezek a helyi jobbágycsaládok egzisztenciáját érintő társadalmi konfliktusok és természeti csapások Vörös Ilona perén is nyomot hagytak. Vörös Ilona fia, aki Mohay Jánosnál szolgált, azért nem mehetett máshoz dolgozni, mert kötelezett­ségeit nem fizette meg maradéktalanul. Mohay Jánosné, aki Vörös Ilona ellen vallott, egy gazdaságilag tönkrement jobbágycsalád reprezentatív tagja lehetne. A kedvezőtlenebb gazdasági helyzet számos frissen betelepült jobbágyot tett tönkre. Mohay Jánosné nem tett mást, csak lesüllyedésének történetét próbálta boszor­kánysággal magyarázni. A boszorkány szerepére pedig Vörös Ilonát vélte alkal­masnak: „az Mancipált Aszony a Fátens Urának, fenyegető szókkal; várj megh oly nyomorúságra jutatz(l) hogy a bocskorban sem viselhecz, a mint-is babonás mesterségi által az Fátensnek minden Marhái el száradván mind el döglöttek, és mostan csak nem koldulással kelletik enni kenyérit.”64 A harmadik szint a tudományos irodalom szintje. A boszorkányüldözés tudo­mányos alapokon való igazolása a demonológiai irodalomban fogalmazódott meg. A demonológiai irodalom hatását közvetlenül nem lehet kimutatni Vörös Ilona pe­rében. Ilyen jellegű tudás csak a vizsgálatot lefolytató személyeknél feltételezhető. Az ő tudásuk forrása pedig részben a Praxis Criminalis volt. Czompó József vizs­gálóbíró kérdései egyértelműen mutatják, hogy a Praxis Criminalis mágiára vonat­kozó LX. cikkelyét jól ismerte. A három szint összekapcsolása egy személy konkrét tevékenységének tudható be. Ez a személy pedig maga a vizsgálóbíró, Czompó József volt. Bár voltak bizo­nyos szereplők, akik helyi szinten a boszorkányság vádjával egyes személyeket a bíróság kezére játszottak, a gyanúsítottból vádlottat mégis a bírósági eljárás kreált. Ha konkrétan Vörös Ilona perénél maradunk, kiemelhetünk bizonyos szereplőket, akik alapvetően meghatározták a vádak létrejöttét. A Játék” mellékszereplőjének tekinthető a paksi postakocsis, Szlaninkai János, aki a vizsgálóbírónak a boszor­kánymulatság valós élményét „szállította”. Mohay Jánosné a helyi lakosság eg­62 Németh I. 1976. 48.; Lukács Zs. 1937. 63 Kováts J. 1987. 554.; Dávid Z. 1973. 64 Schram F. 1970. 489.

Next

/
Thumbnails
Contents