Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Tóth G. Péter: Sánta Pila
332 Mentalitástörténet Tóth G. Péter visszaélések miatt, pénzt kezdtek gyűjteni, hogy a vármegyén a földesúr Daróczy Ferenc ellen panaszt tegyenek. Daróczy, aki korábban alispán is volt, ezt a jogos felindulást és panasztevési kezdeményezést azzal torolta meg, hogy három jobbágyot vasra verve a simontomyai tömlöcbe hurcoltatott. A földesúri visszaélések a könnyebb robotterhek el nem ismerését jelentették. A telepeseket kedvező szolgáltatási kötelezettségekkel csalogatták Paksra. Később azonban ezek a kedvezmények elsorvadtak. A földesúr az elköltözést is megpróbálta megakadályozni.62 A társadalmi konfliktus mellett természeti csapások is súlyosbították a helyzetet. A keleti marhavész 1737. és 1739. között Tolna megyében is nagy pusztítást végzett.63 Ezek a helyi jobbágycsaládok egzisztenciáját érintő társadalmi konfliktusok és természeti csapások Vörös Ilona perén is nyomot hagytak. Vörös Ilona fia, aki Mohay Jánosnál szolgált, azért nem mehetett máshoz dolgozni, mert kötelezettségeit nem fizette meg maradéktalanul. Mohay Jánosné, aki Vörös Ilona ellen vallott, egy gazdaságilag tönkrement jobbágycsalád reprezentatív tagja lehetne. A kedvezőtlenebb gazdasági helyzet számos frissen betelepült jobbágyot tett tönkre. Mohay Jánosné nem tett mást, csak lesüllyedésének történetét próbálta boszorkánysággal magyarázni. A boszorkány szerepére pedig Vörös Ilonát vélte alkalmasnak: „az Mancipált Aszony a Fátens Urának, fenyegető szókkal; várj megh oly nyomorúságra jutatz(l) hogy a bocskorban sem viselhecz, a mint-is babonás mesterségi által az Fátensnek minden Marhái el száradván mind el döglöttek, és mostan csak nem koldulással kelletik enni kenyérit.”64 A harmadik szint a tudományos irodalom szintje. A boszorkányüldözés tudományos alapokon való igazolása a demonológiai irodalomban fogalmazódott meg. A demonológiai irodalom hatását közvetlenül nem lehet kimutatni Vörös Ilona perében. Ilyen jellegű tudás csak a vizsgálatot lefolytató személyeknél feltételezhető. Az ő tudásuk forrása pedig részben a Praxis Criminalis volt. Czompó József vizsgálóbíró kérdései egyértelműen mutatják, hogy a Praxis Criminalis mágiára vonatkozó LX. cikkelyét jól ismerte. A három szint összekapcsolása egy személy konkrét tevékenységének tudható be. Ez a személy pedig maga a vizsgálóbíró, Czompó József volt. Bár voltak bizonyos szereplők, akik helyi szinten a boszorkányság vádjával egyes személyeket a bíróság kezére játszottak, a gyanúsítottból vádlottat mégis a bírósági eljárás kreált. Ha konkrétan Vörös Ilona perénél maradunk, kiemelhetünk bizonyos szereplőket, akik alapvetően meghatározták a vádak létrejöttét. A Játék” mellékszereplőjének tekinthető a paksi postakocsis, Szlaninkai János, aki a vizsgálóbírónak a boszorkánymulatság valós élményét „szállította”. Mohay Jánosné a helyi lakosság eg62 Németh I. 1976. 48.; Lukács Zs. 1937. 63 Kováts J. 1987. 554.; Dávid Z. 1973. 64 Schram F. 1970. 489.
