Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Kis Domokos Dániel: A hegymászó és a hegyek
282 Mentalitástörténet Kis Domokos Dániel haza s bámulnak meg mint valami csodaállatot - Baedekerünk miatt valószínűleg angolnak tartanak.”9 Azért nem kell azt hinnünk, hogy Loránd - ki valószínűleg 18. születésnapjára10 11 kapta ezt az utazást - mindig ilyen kényelemmel teli éjjeli menedékhelyen szállt meg: többnyire az általa is használt Berlepsch-féle, ma is haszonnal forgatható, Baedekerrel megegyező, s akkoriban legalább olyan ismert svájci útikönyvben szereplő legjobb hotelekben töltötte az éjeket s az esős napokat.11 Ami pedig az angolságot illeti, ha csak tréfa is itt, van alapja. Angolok mindenütt. A kor utazói ezt örökké megjegyzik, általában inkább kissé bosszankodva: már megint ők, és mindenütt. Ők hozzák létre 1857-ben az első Alpin Clubot, s ennek olyan hírességek voltak tagjai, mint a Matterhorn megmászója, Whymper (1865. július 14.) s a neves ír származású angol fizikus, John Tyndall, ki később Eötvös Lorándra is nagy hatást gyakorolt, sőt talán egyik példaképe is lett, ki gyakorta hosszú, magányos, hegyi vezetők nélküli túrákat tett, a jégárak megfigyelésére, a jég tulajdonságait kutatva. 1861 nyarán ő jut föl elsőnek a Weisshomra.12 (Itt kell megemlíteni, hogy a Magyarországi Kárpát Egyesület, mely 1873-ban alakult, a világ hetedik turista egyesülete volt.) Angolokkal, vagy az előlük való meneküléssel Asbóth Jánosnál is többször találkozunk. A hazájából egy egyetemi szervezkedés miatt távozni kényszerülő iijú Zürichben tanulva mély benyomásokat szerez az akkori Svájcról, s ezeket, némely németországi tapasztalatával egyetemben, immár Karlsruhéban élve, Egy bolyongó tárcájából cím alatt tette közzé 1866-ban13, kedvesen fecsegő, eleven stílusban, jó szemmel és éles kritikával megáldva. A kedves az, hogy épp egy angol tanácsol neki egy olyan utat, melyen nem tolonganak a külföldiek - ő már csak tudja. Loránd s útitársa, Kmoskó Sándor igen elámul, mikor az egyik csúcsra, a Piz Languardra fölérve meg kell állapítsák: nincsenek angolok: „A csúcs felhőktől nem egészen, de vasárnap lévén, angoloktól teljesen szabad.”14 Az angol utazók közt egy „magyart” is kell említeni: John Pagetet, azaz Paget Jánost, ki feleségével egyik külföldi útja során ismerkedett meg, mely utat később, mint már Paget Jánosné, Wesselényi Polyxéna hosszú útleírásban 9 Kis D. D. 1998. 88-89. 10 Eötvös Loránd 1848. július 27-én született. 11 Pontresinaban a Krone 32. számú szobáját foglalja el, vagy ennél még sokkalta szebbet és jobbat említve, melytől utazónk is elámult, már olasz földön, Sondrióban a ma is teljes pompának örvendő, **** -os Albergo della Posta vendége, Bellaggioban pedig a ma ****-os Hotel Ambassadeur Metropole, azaz az Albergo Genazzini lakója, hol egy éjszakát mostanság 65.000- 115.000 L összegért már mi is eltölthetnénk. 12 Berlepsch, H. A 1870. 598-599., 588-589.; Neidenbach Á. 1992. 15-16., továbbá vö. az „Alpes-egyletek” címszót a Pallas nagylexikon 1. kötetében. 13 Asbóth J. 1866.2. k. 14 „Lila notesz”, Kis D. D. 1998. 112.