Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Sasfi Csaba: Négy dunántúli nemesifjú kiművelése a reformkorban
Négy dunántúli nemesifjú kiművelése a reformkorban 25 és kevésbé a rendi önkormányzat intézményét elsődlegesen jelentő megyei szervezetben.16 17 Erre, a megyei és királyi hivatal viselési gyakorlatra történhet az utalás a tanügyi szabálykönyvben az első helyen, és ez lehet az a tradíció, amely az akadémiák által átadott retorikai-jogi képzettség hátterében állt.18 Hozzávehetjük ehhez a második helyen felsorolt célok közül a „saját rétegének hasznára” történő tevékenységet, ha a reformkor előtti rendi képviseleti törvényhozásra, az országgyűlésen való részvételre gondolunk - a szabálykönyvet 1806-ban adták ki. De miként hasznosulhatott ez a képzettség a család és a „környezet” vonatkozásában? Azt mondhatjuk tehát, hogy a nemesség iskolázottságának kérdése a normatív szövegként kezelt tanügyi szabálykönyvben két különböző vonatkozásban jelenik meg a század elején. És elég körvonalazatlanul ahhoz, hogy ennek alapján az iskoláztatással kapcsolatos korabeli egyéni szándékokat és a gyakorlatot a nemesség különböző csoportjai körében azonosítani tudjuk, illetve ezekhez a szövegrészietekhez, mint a döntéseket meghatározó normákhoz vagy orientációs pontokhoz köthessük. így az emlékiratokat felhasználva keressük arra a választ, mi volt az iskolázottság jelentősége a középbirtokos nemesség számára, mennyire volt magától értetődő, szokásszerüen fenntartott gyakorlat a latin-retorikai előképzettségen (gimnázium) alapuló politikai-jogi végzettség (akadémia). Felvetődik az a kérdés is, hogy az iskolázottságnak ez a módja a hivatali szakszerűséget vagy a társadalmi csoport kulturális-magatartásbeli homogenizálódását, azaz egy sajátos csoportmentalitás kialakulását szolgálta inkább? Másrészt arra is kíváncsiak vagyunk, hogy ez a gyakorlat, mint minta megjelent-e tájékozódási pontként a kisbirtokos vagy birtoktalan nemesség tudati horizontján? Végül arra a kérdésre is választ szeretnénk kapni, hogy maga az iskolázottság lehetővé teszi-e az egyének számára a közjogi renden, a nemességen belüli csoport-határok átlépését, a közjogi rend szociológiai értelemben vett renddé alakulását az azonos iskolázottság alapján? Négy nemesifjú iskolai pályafutása A következőkben bemutatjuk, miként jelennek meg ezek a kérdések a reformkor elején iskolába kerülő nemesfiúk esetében - pontosabban miként emlékeznek 16 E folyamat törvényi alapjait döntően az 1723. évi törvények rakják le. A nemesi hivatalviselés e folyamat során kialakult előjogát először II. József törli el, majd immár véglegesen az 1844:V. te. 17 Hudi J. 1993. 142-143. 18 Erre a tradícióra hivatkozik majd később Berzeviczy Albert is: Berzeviczy A. 1894.
