Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)

Személyes történelem és csoportmentalitás - Sasfi Csaba: Négy dunántúli nemesifjú kiművelése a reformkorban

26 Mentalitástörténet Sasfi Csaba erre évtizedekkel később. A középpontba állított nemes fiúk19 legfontosabb élet­rajzi adatai a következők: A legidősebb Fiáth Ferenc, katolikus, 1815-ben született a Veszprém me­gyei Akán, ifjúságát itt, majd a másik családi birtokon, a Fejér megyei Abán töltötte, bátyjával, nővérével, húgával és öccsével. A Fiáth család birtoka a két helységben ezer hold körüli lehetett, ennek alapján középbirtokosoknak tekint­jük őket.20 Apja cs. kir. kamarás, táblabíró, anyja báró Luzsénszky Franciska, báró Luzsénszky József György tábornok lánya, és ilyen módon a család Zichyekkel, Lambergekkel, Berényiekkel állt rokonságban.21 Balogh Gábor református, 1823-ban született a Zala megyei Köveskálon, ötödik és egyetlen fiúgyerekként. Balogh apja is és anyja, Győrffy Zsuzsanna is a köveskáli nemesi közbirtokosság tagja volt, az apának korábban malma volt Díszeiben és molnárként működött, ezután pedig szőlőbirtoka képezte a család j övedelemforrását. Galsai Kovách Ernő katolikus, 1825-ben született szintén Zala megyében, Türjén, később három húga született. Apja birtokát vesztett, bizonytalan státusú nemesi családból származott, gimnáziumot végzett, előbb alsóbb megyei, ké­sőbb biztosi hivatalokat töltött be, majd várnagy lett Zalaegerszegen. Anyja, Rákóczy Julianna szintén nemesi családból származott, amelyben az apa és egyik bátyja uradalmi tisztek voltak és három lánytestvérük is gazdatiszthez ment feleségül. Arvay Sándor katolikus vallású, 1826-ban született a Veszprém megyében fekvő Középiszkázon, két bátyja, egy nővére és egy húga volt. Apja táblabíró, középbirtokos - bár a birtok nagyságát pontosan nem tudjuk22 - nemes volt. A FELSŐBB ISKOLAI TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSE A felsőbb, azaz az elemi oktatáson túli iskoláztatás - mint szülői szándék - a középbirtokosoknál magától értetődő, nem kérdéses. A Fiáth családban a másik két fiú is felsőbb iskolai tanulmányokat végez és a lányok is városi intézeti ne­19 Fiáth F. 1878.; Balogh G. 1999.; Galsai Kovách Ernő: Naplóm 1. k. OSZK Kézirattár Föl. Hung. 1419.; Árvay Sándor negyvennyolcas honvéd önéletrajza. Göcsej Múzeum Helytörténeti adattára 678-80. 20 Glósz J. 1991. 7. Bár további kutatást igényel az, az egyébként nem meglepő tény, hogy 1812- ben a Veszprém megyei birtok-jövedelem listán Fiáth Lázár - aki minden bizonnyal azonos a később még szóba kerülő nagyapával - a hatodik helyen áll évi 3000 p. ft. jövedelmével: Hudi J. 1997.224. 21 Kállay I. 1977. 205.; Schneider M. 1934a.; Schneider M. 1934b.; Schneider M. 1936. 22 Amikor az adóssággal terhelt birtokot 1838-ban eladta 80 000 Ft-ot kapott érte. Báró Splény Béla írja emlékiratában, hogy 20 000 Ft-ért 500 hold jó földet vettek a Komárom megyei Jász­falun 1835-ban, jó fizetési feltételek mellett: Splény B. 1984. 1. k. 234-37. Vö. még Glósz J. 1991. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents