Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Dusnoki József: A fordított világ mentális sémája
A fordított világ mentális sémája 245 Míg az előbbi változaton világosan érezhető az egyházi tanítás hatása, az utóbbit hajlamosak lehetnénk Bahtyin szellemében egyszerűen egy mindent testi szintre fordító népi szemlélet kifejezőjének tekinteni és betű szerinti értelemben felfogni, pedig a vigasságot ez esetben is a jelképes értelem indokolja és igazolja. A különbség abban áll, hogy a földi élet minden testi-érzéki aspektusában az ördög cselvetéseit látják, azaz egy ördögi fordított világot, vagy egy tolerán- sabb szemlélet alapján elfogadják ezt a földi világot és örömeit egy magasabb rendű égi realitás tökéletlen, kifordított előképeként. Amikor a közeli világvégétől való félelem a 18. századtól kezdve egyre inkább háttérbe szorult, az Isten által teremtett földi világ és örömei is kiszabadultak az ördög megszállása alól. Ez hozta a döntő szemléletváltozást: feleslegessé vált minden földi vigasságot tiltani, különösen, ha a Biblia által megalapozott, az örvendezésre okot adó jelképes értelme is volt. Tehát mindkét attitűdöt képviselhette az egyház, bár a földi dolgokkal szemben türelmesebb egyezhetett meg inkább a „népi” vágyakkal és elképzelésekkel. A mindent betű szerint értő és a szellemiből testi-anyagi szintre fordító népi nevetéskultúra azonban egy olyan leegyszerűsítés, amelyet a művelt középkori és reneszánsz értelmiség műveinek betű szerinti olvasata eredményezett. Az alsóbb rétegek kultúrája is összetett, sokszínű volt, nem különült el hermetikusan az elit kultúrájától és annak hatásaitól. A 16-17. századi értelmiségi utópiák, bár a fantázia játékai (és így lehetőséget adnak játékos megfordításokra), az eszményi, harmonikus társadalom változatait meglehetős komolysággal és részletességgel dolgozzák ki a középkori (kolostor) és főként antik minták, elsősorban Platón nyomán.39 Thelema apátsága Rabelais-nál, amely az igazi keresztény hit, a tiszta szeretet és szabadság alapján a lélekben és testben tökéletes (művelt és erényes) emberek közössége, a megromlott középkori kolostor fordított világának, tágabb értelemben kora társadalma fordított világának ellenképe. Az ilyen ideális emberekből álló közösségnek természetesen rendszabályokra sincs szüksége. Regulájuk egyetlen pontja sem valamely kötelességet ír elő, hanem az akarat szabadságának gyakorlására emlékezteti őket: „Tégy, amit akarsz!” („Fay ce que vouldras”). Ez azt jelenti, hogy még Augustinus maximája is („Szeress, és tégy, amit akarsz!”) tömörebbre fogható volt a thelemiták számára.40 Morus Sehol szigetének leírása Anglia fonákjára fordult állapotaival van szembeállítva. Utópia („nem létező hely”) egyben Eutopia („boldog hely”), ahová nem a bolondok, hanem a bölcs emberek igyekeznek.41 A későbbi utópiákra még sokkal inkább jellemző a „me39 Hahn I. 1975.; Hahn I. 1984.; Ceard, J. 1976.; Delumeau, J. 1997. 275-285.; Hajnóczy G. 1994.; Bán I. 1979.; Paczolay P. 1984.; Wollgast, S. 1968.; Thomas, K. 1988a.; Morton, A. L. 1974.; Pocock, J. G. A. 1997. 40 Gargantua. 52-57. fej. Rabelais F. 1994. 137-150. vö. még: 1044. és 1059-1068. 41 Morus 1989.; More, Th. 1977.
