Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)

Munka-Szórakozás - Bódy Zsombor: A munkaviszony a kereskedelemben és iparban a századforduló Magyarországán a joggyakorlat tükrében

A munkaviszony a kereskedelemben és iparban a századforduló Magyarországán 227

két is, de ezt nem tekintették teljes taxatív felsorolásnak s a további vitás esetekben az Ipar Hatóság döntött a helyi viszonyok mérlegelése alapján.35 A fontosabb teendőkkel megbízott segédek körét a törvény útmutatásai nyomán így a gyakorlat alakította ki. Ők a segédek többi kategóriájához képest a leghosszabb felmondási időt élvezték, 3 hónapot36, esetleges próbaidejük is hosszabb volt a többi kategóriáénál. Emellett nem volt munkakönyvük sem. A kereskedősegédek szintén több privilégiumot élveztek az iparossegédekhez képest. Felmondási idejük, szemben az egyszerű iparos segédek két hetével, hat hét volt, mert az Ipartörvény fenntartotta ebben a kérdésben a Kereskedelmi Törvény kedvezőbb intézkedéseit.37 Munkába állásuknál próbaidejük, noha a törvény szövege ebben a kérdésben külön nem foglalt állást, de a joggyakorlat szerint szintén jóval hosszabb volt az iparossegédekénél, akiknek ez csak egy hét volt. A legfontosabb különbség azonban az volt, hogy a kereskedősegédek sem voltak kötelezettek munkakönyvét kiváltani. Ez a megbízhatóság, mondhatni a becsületesség magasabb szintjének elismerését jelentette. Ezáltal a munkaadó nem tudta ellenőrizni, hogy előző munkaviszonyát a segéd lezárta-e, ebben csak a kereskedősegéd kijelentéseire hagyatkozhatott. A kereskedősegéd pályája során összegyűjtött bizonyítványaival, esetleg a kedvezőtlenebbek elhagyásával mutatta be magát, ha egy új főnöknél jelentkezett. Az iparossegéd pályaképe ezzel szemben pontosan ott állt a munkakönyvben, melyet átadott.38 E törvényben is említett kategóriák mellé a joggyakorlatban még egy fejlődött ki, a magasabb tudományos képzettséggel rendelkezőké. Leggyakrabban mérnökök, jogtanácsosok tartoztak ide. Az ő felmondási idejűk még hosszabb volt.39

Gyakran volt perek tárgya a segéd minőssége, azaz annak eldöntése, hogy fontosabb teendőkkel megbízott-e vagy nem, illetve, hogy kereskedősegéd vagy iparossegéd-e.40 Az előbb említettem, hogy a segéd azonnal kiléphetett, ha a főnöke nem a szakmához tartozó munkára akarta utasítani. A segédek különböző kategóriái között ugyanilyen természetűnek tekintették a határt. Azaz az is ok volt az azonnali kilépésre, ha egy fontosabb teendőket ellátó segédet egyszerűbb

35 IpT. 99. §.

36 IpT. 92. §.

37 K.T. 58. §.

38 A munkakönyv jelentőségét jelzi, hogy a kilépéskor kiállítandó bizonyítvány tartalmára nézve egyetlen előírás volt; kötelezően tartalmaznia kellett a bizonyítványnak, hogy a segéd munkakönyvvel rendelkezik-e.38 Ez lehetővé tette, hogy világosan dokumentálják, az alkalmazott melyik kategóriába tartozik az ipari és kereskedelmi alkalmazottak táborán belül.

39 Márkus D. 1891-1905. VII. köt. 1. kiad. 1897. 12494. sz. döntvény; Márkus D. 1891-1905. IX. köt. 1898. 14995. sz. döntvény.

40 Márkus D. 1891-1905. I. köt. 2. kiad. 1138., 6258. és IV: köt. 2. kiad. 6274-6277. sz. döntvények; Márkus D. 1891-1905. VII. köt. 1. kiad. 12486. sz. döntvény.