Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Bánkiné Molnár Erzsébet: A megfelelni akarás megnyilvánulásai egy kisvárosi polgárcsaládban
A megfelelni akarás megnyilvánulásai egy kisvárosi polgárcsaládban 167 zéséig a család betelepülésétől számítva 30 évnek kellett eltelnie. Az újabb földterületek megvásárlása már sokkal könnyebben valósult meg. Adolf már tudta: ahhoz, hogy a város társadalmának vezető rétegébe kerüljön, a hajdani redemptusok értékrendjét őrző, mentalitásukat továbbvivő családokhoz kell hasonulnia. A patikussággal megszerzett tőkét ezért földvásárlásba fektette. Az 1860-as évtized a földszerzés időszaka. Hoffer Adolf az 1860-as évet 29 kh 1102 öl megvásárolt váltsági, azaz tőkefölddel zárta. Újabb lehetősége földszerzésre öt év elteltével nyílt. Ezzel - a szőlő nélküli - földtulajdona 83 kh 794 öl lett. Hoffer Adolf ekkor már elismert polgára a városnak, tekintélyét a saját és a Horváth család vagyona egyaránt alátámasztotta. Belvárosi házában élt családjával, vezette az úgynevezett „Öreg patikát”. A kiegyezés után 1868-ban újraszervezett jászkun kerületi közgyűlésbe a város egyik közgyűlési követévé választották. Közéleti pályafutásnak ez az első lépcsője. Immár ténylegesen befogadták. Elnyerte azt a bizalmat, hogy a nagyhatalmú kerületi közgyűlésben a város érdekeit képviselhette. Fiait gimnáziumba íratta, akik mivel helyben még csak négyosztályos gimnázium működött, Budán folytatták tovább iskolai tanulmányaikat. Szinte íratlan törvény volt, hogy a város tehetős polgárainak támogatniuk kellett a közintézményeket. Az apróbb-nagyobb adományokról - egy-egy könyv, régészeti darab, pénzösszegek - évenként beszámoltak a tanácsnokok, majd az iskolai évkönyvek megjelentetése után, azokban tették közzé az adományozók nevét és az adományozott tételeket. A feljegyzések szerint Hoffer Adolf 1870-ben egy csi- gagyüjteményt ajándékozott a helyi gimnáziumnak.11 Hoffer Adolf 1874-ben halt meg. A halála előtt megvásárolt 160 kh pákái földet már özvegye, Horváth Mária telekkönyveztette felerészben a saját, felerészben három kiskorú gyermeke javára.11 12 A két fiú taníttatását édesanyjuk is fontosnak tartotta. Imre, aki 1870-ben érettségizett a budai gimnáziumban, a Magyar Kir. József Műegyetemen folytatta tanulmányait, gyógyszerész oklevelet szerzett, később számviteli vizsgákat tett. Józsefet 1880-ban avatták bölcsészdoktorrá. Anyjuk Józsefnek szánta a családi gazdaság irányítását, ezért ő a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémián tanult tovább, ahol két évet végzett el. A családi birtok vezetését 1893-ban vette át. Addig az édesanyjuk irányította a gazdaságot. Házasságkötésük után Imre is, József is Félegyházán telepedett le. Az 1890- es évek elején kapcsolódtak be a helyi közéletbe. József, Endre Szidóniát vette feleségül. Házassága révén jelentősen megnövelte a család vagyonát valamint a köz- és államigazgatás felső köreibe vezető kapcsolatait. 1893-tól virilis képviselő és gazdasági tudósító. Aktív tagja és vezetője lett a helyi Gazdasági Egye11 BKML. Kf. It. L. 36. F. 1. Cs. 2/1870. 12 BKML. Kf. It. L. 37. F. 2. Cs. 24. Sz. 58/1877.
