Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Bánkiné Molnár Erzsébet: A megfelelni akarás megnyilvánulásai egy kisvárosi polgárcsaládban
166 Mentalitástörténet Bánkiné Molnár Erzsébet 1996. /Studia Folkloristica et Ethnographica 38./) a Damjanich János Múzeum tulajdona. Ez a háztartási könyv adta az indíttatást, hogy a feljegyzéseket készítő háziasszony családját, a Hoff er családot válasszam ki annak a beilleszkedési folyamatnak a bemutatására, amelyet a bevezetőben már említettem. A Hoffer család A Hoffer családnév a 19. század első felének közepén jelent meg Félegyházán. Hoffer Ferenc 1826 májusában vette át a városi patika bérleti jogát.7 A budai patikus júliusban költözött a városba feleségével, Antónia Frantzal és három gyermekével: Istvánnal, Virgíniával és Adolffal. Antónia és Ferenc 1806-ban kötöttek házasságot Bakabányán. Félegyházára költözésükkor tehát már 20 éves közös házasságra és gazdaságilag sikertelen patikus múltra tekinthettek vissza. Ferenc vagyonbukott budai polgár volt, aki Félegyházán remélt sikeres újrakezdést és boldogulást családjának. Hoffer Ferenc idegen patikusként élt és dolgozott a városban, amikor 1850. január 1-jén, 70. évét betöltve gyógyszerészeti jogát és gyógyszertári készletét átörökítette Adolf fiának, aki ténylegesen már 1847-től vezette a gyógyszertárat.8 A 25 éves Adolf új lendülettel látott munkához. Helyzete merőben különbözött az idegenből beköltözött szülei helyzetétől. Ő már ebben a városban nőtt fel. Felesége helybeli, tekintélyes és gazdag redemptus család leánya, Horváth Mária. A két család anyagi ereje s a Horváthok redemptusi tekintélye új lehetőségeket nyitott az érvényesüléshez. Hoffer Adolf legidősebb gyermeke, Imre 1854-ben már új otthonban született. Két év múlva megszületett Gyula, 1859- ben József, s végül 1866-ban az egyetlen leány, Terézia. Ekkor mindkét szülő 42 éves, a legidősebb fiú, Imre már 12. Megállapodott, anyagilag rendezett a család helyzete. A város közepén saját, új házukban laktak, s 1858-ban megvették az első darab földet a Közelhegyben9. A közelszőlői 3 lánc földtulajdon10 megszer7 Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kiskunfélegyháza Levéltára (BKML. Kf. lt.) Arc. 15. C. 1. F. 7. No. 15/1830. Pöschel Ferenc kunszentmiklósi patikus Félegyházán 1819-től bérelte a város patika épületét. 8 BKML. Kf. lt. Kapitányság. Polg. perek L. 60. F.9. Sz.32/1856. 9 Későbbi nevén Közelszőlő, ma Móraváros. 10 A szőlő a helyi értékítélet szerint még mindig a szegények, a hajdani irredemptusok és a zsellérek sok-sok munkával termővé tett, másra nem is nagyon jó foldecskéje. A redemptusi érték- és jogrend szerint nem vonatkoztak rá még a jászkun örökösödés szabályai sem. Szőlőt lányok is örökölhettek, s nem járt utánuk sem gazdasági, sem politikai redemptusi előjog. Igaz, ezek a hajdani kiváltságok 1853-tól formálisan már nem léteztek, de a helyi szokásjogban tovább éltek, s a rangot változatlanul a tőkeföld vagyon jelentette. A helyi telekkönyvben pontosan nyilvántartották minden egyes rögről, kinek az eredeti váltságába tartozott. Ha valaki eladott egy darab szántóföldet, akkor váltsági földet adott el a hozzátapadt jogokkal együtt.
