Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Márfi Attila: Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917
Márfi Attila Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917 Visy László Pécs egykori főispánja napló-kötetei 1996 májusában letétként kerültek a Baranya Megyei Levéltár őrizetébe. A rendkívül értékes, hat kötetből álló naplósorozat szinte egyedülálló levéltárunk gyűjteményében, hiszen ilyen jellegű forrással sem az adott korszakban, sem pedig más időszakból nem rendelkezünk. Bár Visy 1911 júniusától 1917 októberéig viselte főispáni hivatalát, a hat kötet mégis csak 1914-tól 1921-ig követi, úgyszólván naprakészen az egykori főispán látókörébe került, főként helyi eseményeket. Egyes visszaemlékezések a kötetek számát minimum nyolcra becsülték, ugyanakkor a helytörténetírás sokáig úgy tudta, hogy a Visy-féle naplók léte nem egyéb legendánál, s az elmúlt évtizedekben nem volt ildomos a reakciósnak minősített nemes-polgári család feltételezett, vagy valós irathagyatéka felől érdeklődni, kutakodni.1 A naplók közül öt kötet az 1914-től 1917-ig terjedő korszakot dokumentálja, így egyben ezek a feljegyzések a világháborús évek krónikái is, míg az 1918-tól 1921-ig történteket egyetlen vaskos kötetben örökítette meg Visy László. Ez az utóbbi intervallum az úgynevezett szerb megszállás időszaka városunk történetében. Tehát Pécs életének sorsdöntő és nélkülözésektől terhes hét esztendejéről vallanak a főispán terjedelmes leírásai. Mielőtt azonban a naplók vázlatos ismertetésébe kezdenék, röviden bemutatnám a városunk közéletében jelentős szerepet vállaló egyéniség életútjának főbb állomásait. Visy László a Somogy megyei Nagyatádon született 1854. október 17-én. Édesapja Jobst János német származású nagyatádi gyógyszerész, édesanyja pedig a hencsei születésű Visy Jozefa, aki köznemesi családból származott.1 2 Itt fontos megemlíteni, hogy édesapja 1872-ben történt elhunyta után 1905-ig viselte a Jobst vezetéknevet. Ekkor édesanyja ösztönzésére felvette annak családi nevét, ugyanakkor feleségével, s gyermekeivel együtt magyar nemességet is kaptak, s vezetéknevüket Visyre változtatták, a Nagyatádi előnevet használva.3 Visy, azaz Jobst László középiskolai tanulmányait Kaposvárott és Pécsett végezte. Ezután a jogi pályát választva Pécsett kezdte el az egyetemet, s Budapes1 Lenkei L. 1922. 46. 2 Visy Z. 1996. 267. 3 Az adományozást 1905. február 17-i dátummal jegyezték be a Királyi Könyv LXXI. kötetének 438. lapján Bécsben. Ez egyébként tartalmazza a nemesi cím adományozásához elengedhetetlen családi címert is. Vö. Visy Z. 1996. 273.
