Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Márfi Attila: Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917
ten fejezte be a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi tanulmányait, s 1881- ben tette le az ügyvédi vizsgát.4 A Jobst család kötődése Pécshez édesanyja egyik fivérének, Visy Istvánnak köszönhető, aki a közeli Pécsváradon volt járási orvos, s nyugdíjba vonulását követően Pécsett telepedett le az Apáca utcában. E nagybátyjának házában volt sokáig kosztos diák Jobst (Visy) László, s az ügyvédi diploma elnyerése után teljesen természetesnek tűnt a családban, hogy ő is Pécsett telepedjen le, s kezdje el ügyvédi pályáját. Nem sokkal ezután, 1883 októberében családot is alapított, s nőül vette Ferenczy Ilonát, aki pécsi polgári családból származott.5 Ebből a házasságból összesen 9 gyermekük született. Ügyvédsége első időszakában jól menő irodát vezetett, s nagyon hamar bekapcsolódott a város közügyeinek intézésébe is, mint a törvényhatósági bizottság tagja. Ezzel szinte egyidőben előbb a Pécsi Ügyvédi Kamara alelnöke, majd hosszú évekig a testület elnöki teendőit látta el. A politikai életben az ellenzéki mozgalom élén szerepelt, először, mint Bánffy Dezső rövid életű pártjának híve. Majd később a Tiszák nevével fémjelzett politikai irányzathoz csatlakozott.6 Ugyanakkor erre az időszakra esik báró Fejérváry Imrével való kapcsolata is, akinek révén politikai pályafutása fordulatot vett. Ugyanis Fejérváry unszolásának engedve vállalta el 1911. június 30-án a főispáni tisztséget, életének 57. esztendejében. Az egykorú és a később keletkezett történeti munkák egyaránt kiemelik Visy kompromisszumkészségét a város és a vármegye vezetésével, valamint nagy munkabírását és szociális érzékenységét.7 Különösen az első világháború kitörését követően volt szükség ezen adottságaira, mert a város erőtartalékai fokozatosan kimerültek a háborús években. Ezért már a kezdeti időszakban, Käufer Mór kórházigazgató főorvossal közösen élére állt a pécsi Vöröskeresztes mozgalomnak, megszervezte a pécsi ápolónők átképzését, biztosította az új frontkórházak, „betegnyugvó állomások” kiépítését és fenntartását, kezdeményezte és lebonyolította a folyamatosan ismétlődő gyűjtőakciókat a frontra, s nagyon komoly eredményeket sikerült elérnie országos viszonylatban is a hadisegélyezés terén.8 A Wekerle-kormány bukásának egyik politikai következményeként azonban neki is fel kellett állnia főispáni székéből 1917 őszén. Tulajdonképpen naplóíró tevékenysége is ekkortól kezdett alábbhagyni, s az ezt követő négy esztendő történéseit már csak egy kötetben örökítette meg. S eddigi ismereteink szerint úgy tűnik, ha nem is vonult vissza teljesen a város közügyeinek intézésétől, de az évekig példás alapossággal vezetett krónikaírást végleg abbahagyta. Jelen írás keretében Visy László Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917 157 4 Dunántúl 1935. november 26. 4. 5 Édesapja Ferenczy István, aki előbb a vármegyénél vállalt állást, majd a Pécsi Takarékpénztárnál helyezkedett el, s onnan is ment nyugdíjba, mint főpénztáros: Visy Z. 1996. 268. 6 Pécsi Napló 1935. november 26. 1. 7 Zsadányi O. - Klamár Gy. 1928. 8 Lenkei L. 1922. 46.
