Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Kertész Noémi: Családi hagyományból irodalmi hagyomány: egy lengyel nemesi emlékirat tanulságai
14 Mentalitástörténet Kertész Noémi sokkal. Ezen utazásaira mindig nagyszámú lengyel ábécés- és történelemkönyvvel szerelkezett fel, ezeket lelkesen osztogatta útjai során a Tátrától a tengerig dacolva a különböző hatóságok tilalmaival. Saját birtokán titkos lengyel iskolát működtetett, segítette a tehetséges gyerekek továbbtanulását. Nagy gondot fordított arra, hogy fiai megismerjék a lengyel múltat és hagyományokat, és saját nemzetüket mindenek fölé helyezzék. Reggeli és esti közös imáikba belefoglalta a haza megváltásának kérdését, és napjában többször is fölharsant, hogy „Polen, Polen über alles in der Welt”. Vacsora után közös olvasásra gyűltek össze a kandallónál, az újságok mellett főleg a haza romlását és balsorsát tárgyaló olvasmányok kerültek terítékre, valamint a megszálló hatalmak lengyelellenes, valamint a katolikus egyházat sújtó intézkedéseiről szóló tudósítások. „A tyám, és ezért mindörökre hálával tartozom neki - írja Henryk - lengyel lelket oltott belém, olyan erőset és oly mélyen gyökerezőt, hogy azt sem a germanizáló vagy oroszosáé) iskolák, sem európai, ázsiai és afrikai vándorlásaim nem tudták belőlem kipusztítani." „Henryk Ciecierski mintha magának ima, vagy jobban mondva beszélne, formai kötöttségek nélkül meséli el családja múltját tartalmazó legendákat és igaz történeteket” - méltatja az emlékirat stílusát egy, a családnak szóló előszó szerzője, egy Ciecierskivel egykorú jogtudós. Nem téved, amikor a szöveg legfőbb erényének az élőszót imitáló természetességet tartja, de elkerüli figyelmét, hogy tudatosan választott irodalmi formáról van szó, amelyet száz évvel korábban éppen az emlékíró nagyapja, a 19. századi nemesi irodalom szélsőségesen konzervatív nézeteiről ismert csillaga, Henryk Rzewuski teremtett meg. Rzewuskit Mickiewicz biztatta írásra, maga is sokat merítvén ifjúkori utazásai során a vele tartó Rzewuski kiapadhatatlan történeteiből. Levelezésében meg is emlékezik róla, hogy (akkor még) barátja prózája döntő hatással volt rá a Pan Tadeus megírása során, ezért az elbeszélő költemény címadó hősének családi nevét, Szoplicát tőle kölcsönözte. A Rzewuski-könyvet manapság már nemigen ismerik Lengyelországban, a Mickiewicz mű viszont mind a mai napig iskolai olvasmány. Mindazon helyeken, ahol Ciecierski nem gyermekkora világának egyedi vagy rendkívüli vonatkozásait, saját élményeit tárgyalja, hanem a nemesi élet viszonylag állandó kereteit vázolja fel (a ház és a birtok leírása, az étkezések bemutatása, vadászatok története), nem tud, de talán nem is akar elszakadni a mickiewiczi hagyomány által kijelölt narrációtól, részben visszavéve azt - családi használatra -, amit a romantikus vátesz a nagyapától kölcsönzött.
