Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Erdész Ádám: Félelem és remény az összeomlás árnyékában
126 Mentalitástörténet Erdész Ádám lóbejegyzések egyre hosszabbá válnak s Márki sorai mellett szaporodnak a bemásolt és beragasztott dokumentumok. A korábban elsősorban a szerző számára kitüntetett jelentőségű eseményeket rögzítő napló fokról-fokra az impériumváltás krónikájává alakul át. Amint Márki számára egyre bizonyosabbá vált, hogy a román megszállást Erdély státusának megváltozása követheti, úgy bővült a figyelemmel kísért területek skálája s kiszélesedett a lejegyzett események forrásainak köre. Korábban elsősorban a maga részvételével lezajlott eseményeket, az őt magát vagy szűkebb környezetét közvetlenül érintő híreket és információkat jegyezte fel. 1919-től a maga által szerzett közvetlen információk mellett mind nagyobb teret adott a széles ismeretségi körében halott s alig-alig kontrollált híreknek. Gyakran kivonatolta a magyar és román lapokban olvasott, számára fontosnak tűnő cikkek egyes részleteit. Az újságok révén a naplóba sűrített események köre alaposan kibővült, ugyanis Márki a magyar sajtó mellett a helyi és országos román lapokat is követte. Különös figyelmet érdemel az a tény, hogy a napló írója kezdettől fogva eredetiben olvasta a román újságokban és más nyomtatott fórumokban megjelent állásfoglalásokat és híreket. Márki Sándor azon történészek közé tartozott, akik pályájuk indulásától fogva tudatosan figyelték a román kultúra, elsősorban a román irodalom és a történettudomány fejlődését. Még egyetemi hallgató korában tanult meg románul, román történeti tematikájú tanulmányok, közlések és recenziók mellett nagyobb munkákat is publikált: 1880-ban Bihari román írók című kötetében a maga által készített fordításokkal illusztrált kisebb monográfiában mutatta be Bihar román kultúráját a népdaloktól a tudományos irodalomig.6 1918 után egykori nyelvtankönyvét elővéve felfrissített román tudását s rendszeresen olvasta az Erdély, az egyetem, a maga és családja sorsának alakulásáról hírt adó román sajtót.7 A Márki-napló Metamorphosis része tehát közvetlen és közvetett forrásokból szerzett valós és téves információkat, kommentárokat, a kommentárokhoz fűzött újabb vélekedéseket s eleve a befolyásolás szándékával írott újságcikkeket tartalmazó szövegek együttese. Márki természetesen pontosan tudta, hogy az általa lejegyzett tények egy részének aligha lehet valóságtartalma. Nem egy bekezdést távolságteremtő félmondattal kezdett: „susog Midasz király nádasa ,Mindenváró Adóm azt mondja". Valószínű, bizonyos idő után egy, a román berendezkedés történetét feldolgozó munka forrásanyagának is szánta feljegyzéseit, mindenesetre tudatosan terjesztette ki érdeklődésének körét. Erre utal e naplórészlet egyik zárómondata: „ Immár körülbelül helyes-töves ember lévén Szegeden... befejezem a Metamorphosis Transsylvaniaet, melyben harmadfél esztendő óta krónikaíró módjára jegyezgettem föl még útszéli pletykákat is, mert 6 Márki S. 1880. 7 A naplóba beírt románból fordított cikkek mellett egész kötet cikk- és versfordítást őriz a szegedi egyetemi könyvtárban lévő Márki-hagyaték (MS 419).
