Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Horváth Attila: Az Almásfüzítői Timföldgyár 1956-ban, a Timföldgyári Munkástanács tevékenysége
AZ ALMÁSFÜZITŐI TIMFÖLDGYÁR 1956-BAN 63 mert gondoltuk, hogy az üléseket rendben levezeti, jegyzőkönyveket elkészíti, általában az adminisztrációs munkákat elvégzi. ”88 Csiky közkedveltségéről árulkodnak a titkári megbízatásáról való lemondásának körülményei is. Amikor 1957. január 31-én, jogtanácsosi teendőire hivatkozva le akart mondani, a munkástanács csak többszöri vita és két szavazás után (az első szavazáson egyhangúlag, a másodikon pedig egyszerű többséggel elutasították a kérését) volt hajlandó annak elfogadására.84 Zákány Zoltán 1956. november 23-án mondott le az ideiglenes munkástanács elnöki székéről, mivel a munkástanácsokról szóló 25/1956. (11. 24.) sz. tvr.85 értelmében igazgató, főkönyvelő és főmérnök nem lehetett tagja a munkástanácsnak, utódjául Dr. Csiky Jánost választották meg 43-ból 34 szavazattal, alelnökök Molnár Aladár és Haraszti Alajos lettek.86 A végleges munkástanács megválasztására december 5-én, szerdán került sor. A szavazás érvényesnek bizonyult, mivel a munkás- tanácsokról szóló törvényerejű rendelet előírásait betartva az üzemrészek dolgozóinak legalább kétharmada leadta voksát. Minden dolgozó jelöltethette magát, aki legalább egy éve a vállalat alkalmazásában állott, üzemrészenként 3 fős szavazatszedő bizottságok ügyeltek a voksolás tisztaságára. 22 üzemegység 57 tagot és 22 póttagot delegált a tanácsba. A december 7-én összeült új munkástanács elnökéül Koczkás Zsigmond lúgsűrítő munkást, elnökhelyetteséül Molnár Aladárt, titkárául Dr. Csiky Jánost választotta.87 A timföldgyári munkástanácsnak, mint új forradalmi szervnek a mindennapi ügyek intézése mellett olykor elementáris erővel megnyilvánuló tömegigényeknek kellett megfelelnie. A vezetőségre alulról jövő nyomás88 nehezedett. A munkástanácstagokat megválasztó munkások, alkalmazottak elvárták a rákosista hatalmi módszerekkel való gyökeres szakítást, a megelőző évtized gyakorlatától eltérő politizálás, a közvetlen demokrácia, a munkás-önigazgatás feltételeinek megteremtését, a gyárvezetés pártkáderektől való megtisztítását és politikai követeléseik tolMNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Esztergomi Megyei Bíróságon tartott elsőfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyve. (1958. 01. 06.), 378. o. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timfoldgyár Munkástanácsának jegyzőkönyve. (1957. 01. 31.), 516. o. Nevezett törvényerejű rendelet a Népakarat 1956. 11. 22-i számában került megjelentetésre. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timfoldgyár Ideiglenes Munkástanácsának jegyzőkönyve. (1956. 11.23.), 502-503. o. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timfoldgyár Munkástanácsának 1957. december 7-i jegyzőkönyve. 545-546. o., a december 5-én megválasztott munkástanács tagjainak és póttagjainak névsora. 512—514. o. Az 1958. január 6-án megtartott elsőfokú bírósági tárgyaláson Csiky János az alábbi kijelentést tette: „Az értelmiség az ellenforradalom alatt a munkások dinamikus erejével szemben fékező erőt gyakorolt. Ezt a munkástanács ülésein lehetett tapasztalni. ” MNL KEML XXV.4.C. B.551 /1957. 376. o.
