Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Soós Viktor Attila: A Katolikus Egyház 1956-ban, különös tekintettel Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szerepére
A KATOLIKUS EGYHÁZ 1956-BAN 347 lődőket, nemcsak a sajtó képviselőit, politikusokat, egyházi személyeket, hanem a segélyszállítmányokat is. Pillanatok alatt az események forgatagába került. A békepapok elmozdítása, az Állami Egyházügyi Hivatal iratanyagának a megszerzése, hogy ezekből tájékozódjon azokról a papokról, akik kollaboráltak, a Nagy Imre kormánynyal való együttműködése, november 1-jei és 3-ai rádiónyilatkozata, az Amerikai Egyesült Államok követségén történő menedékkérése külön-külön is elegendő muníciót szolgáltattak volna 1956 után az Egyházügyi Hivatalnak és a kádári berendezkedésnek, de így együtt Nagy Imre és társai mellett a fő ellenséggé tették Mindszentyt. Őt nem tudták bíróság elé állítani, ha tudták volna, akár hasonló sors várhatott volna rá, mint a mártír miniszterelnökre. Vele szemben a lejárató propagandát tudták alkalmazni. Mindszenty Emlékirataim című írásában annak terjedelme, szerkezete miatt egy rövidebb áttekintést ad az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről. Nyilván az eseménysor, a történések menetének leírása hasonló, de máshova helyezi a hangsúlyt 1956-ról szóló önálló írásában. Emlékirataimban először szabadulását, majd Budára történő utazását írja le. A Haza Budára című rész szinte teljes egészében átvételre került az 1956-ról szóló írásból. Az Emlékirataimban ezt követően a magyar egyház megpróbáltatásairól, az üldözött egyházi személyek sorsáról ír. Leírja az 1956 előtti eseményeket, hogy az egyházat miként próbálta megtörni a pártállam. Ezt követően visszatér a forradalom és szabadságharc történéseihez, bemutatja intézkedéseit és rádiószózatát. Ezt követően az Amerikai Egyesült Államok követségére történő menekülésének körülményeit ismerhetjük meg. Az önálló, 1956-ot középpontba helyező és bemutató írása értelemszerűen sokkal részletesebb, máshova helyezte a súlypontokat. De nemcsak részletesebb, hanem igyekezett egy tágabb tér és idő keretet adni, hiszen az egyház 1945 utáni helyzetét, az egyházüldözés, a pártállammal való együttműködést és ezek hátterét is leírta. A forradalom előtti éveket és az azt követő egy, másfél évtizedet, addig a jelenig, melyben írása született. Mindszenty kronologikusan halad, bemutatja helyzetét a forradalom alatti időszakban. Először a szabadulásáról, az azt megelőző egyezkedésről, Horváth Jánosnak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének látogatásáról ír. Ezt követően megismerhetjük, hogyan került Felsőpetényből Budára. Majd a szabad négy nap eseményei következnek. Nem mindenre kiterjedően, de áttekintve, hogy mit élt át, milyen történésekben, eseményekben vett részt. Külön szó szerint közölte 1956. november 3-án este a Szabad Kossuth Rádióban elmondott beszédét. Maga a beszéd miatt később számos alkalommal támadták és mind a mai napig sok értelmezési lehetőséget ad. A legalaposabb beszédelemzés M. Kiss Sándorhoz köthető.19 Azonban Mindszenty nem áll meg az Amerikai Egyesült Államok követségére történő menekülés bemu19 M. Kiss Sándor: A Mindszenty beszéd... 82—91. o.
