Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Soós Viktor Attila: A Katolikus Egyház 1956-ban, különös tekintettel Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szerepére
348 SOÓS VIKTOR ATTILA tatásánál, hanem áttekinti azt a nemzetközi közeget, helyzetet, amelyben értelmezni lehet a magyar forradalom és szabadságharc egyedül maradását, mik azok a tényezők, amik miatt nem kapott segítséget a magyarság a Szovjetunióval szemben vívott harcban. Mindszenty képet ad a forradalmat követő brutális, véres megtorlásról. Az adatai nem lehettek pontosak, hiszen az egykorú források nem adhattak számára megfelelő adatsort, de tény, hogy mind a magyar, mind a nemzetközi források, amiket felhasznált, azok a számára elérhető megfelelő adatokat adták. Nem ő tehet róla, hogy ezek az adatok nem pontosak. Nagyon érzékeny volt és nagy teret szentelt írásában a megtorló gépezetnek. írásának talán egyik legfontosabb, legszemléletesebb részei azok a fejezetek, azok az elemek, melyben Kádár János és Nagy Imre szerepét mutatja be, akár a forradalom alatt, akár az azt követő események vonatkozásában. Jól láttatja, hogy miként fordult szembe a forradalommal Kádár, miként csalta tőrbe Nagy Imrét és miként támadt a saját népe ellen a diktátor, aki a szovjet katonai erőt behívva, a szovjetek támogatásával szerezte meg a hatalmat. Mindszenty nem hallgatta el Nagy Imre kommunista gyökereit, 1945 utáni tevékenységét, amit mint miniszter a belügy, vagy a foldmű- velésügy terén végzett, de megadja számára a változás lehetőségét, és elismeri, hogy történelmi időben, helyzetben a megfelelő oldalra állt és mártírrá vált. így ír Az áldozatok fejezetben Nagy Imréről Mindszenty: „A Szovjetből 26 év múltán mint orosz állampolgár tért haza. 1945: a földosztás hivatalos intézője, belügyminiszter, a képviselőház elnöke. A belügyminisztériumban kezét nem találták elég erősnek. Ez nagy elismerés ott, ahol az erő = erőszak. Félreállítás. 1953. július 4. - 1955. február miniszterelnök. Utána belső száműzetés. 1956. október 23. - november 4. miniszterelnök. November 4-17.: a budapesti jugoszláv követség vendége. Kétszínűén tőrbe csalja minisztertársa, Kádár János. Előbb Romániába, 1958 elején Budapestre szállítják. Titkos tárgyalás után halálra ítélik, ismeretlen napon és helyen kivégzik. Ortodox moszkvai, nem sztálini, hanem malenkovi. Moszkva őt alkalmasnak találta Gerő bukásakor miniszterelnöknek — a helyzet megmentőjének. О kért, ha valóban kért, kezdetben moszkvai fegyveres erőt a kirobbant szabadságharccal szemben. De engedett a nemzeti erőnek, és tette ezután azt, amit a szabadságharc követelt. A saját ideáljait nem tagadta meg, kitartott az orosz és kádári kommunizmus ellen »bűnbánat« nélkül a halálig. Hős volt. Arról azonban folyik a vita, hogy nemzeti hős volt-e. Mi nem tagadjuk ezt meg tőle. Emléke — korábbi nagy tévelygései és kezdeti némely rossz szolgálatai után is - tiszteletet érdemel. Tiszteletreméltó nemzeti megmozdulásnak volt zászlótartója és áldozata. Messze felette áll külső, belső, ellenálló férfiak bármelyikének, akik azonban hóhérok, Nagy pedig tiszta. ”20 Talán Mindszenty nagyságát mutatja, hogy 20 Mindszenty József: 1956... 202. o.
