Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
20 ERDÉLYI SZABOLCS Új-Szőny a szárazföldi közlekedés szempontjából kedvezőbb helyzetben volt Komáromnál. Itt húzódott a buda—bécsi (ma 10. sz.) főút, amely a római kortól Duna- menti szárazföldi kereskedelmi és hadi főközlekedési útvonal volt. 1836-ban: ,,A’ bécsi fő országút; melly a ’megye derekán visz által, új Szőnynél két felé válik, az egyik a 'komáromi Duna repülő hidján, a 'Csallóközbe, s onnan Po Sonynak viszen; a ’másik Ácson keresztül Győrnek megy. Száraz időben t. i. mikor árvizek nincsenek, az első út jobb, s gyakrabban megkerestetik; a ’másodiksok helyt homokos s jobb is lehetne; de a’ posta csak ezen jár... Posta állások vannak: Neszmélyben, Uj Szőnyön, Ácson. ”32 1848-ban: „Főországútja megyen a városnak [Komárom szabad királyi város] a kis Dunán és öreg Dunán át az új Szőnyön keresztül menő buda—bécsi főországútra ki, s ugyanez út megyen egyenes irányban Veszprémbe és Fejérvárra. Itt a kis Duna 100 öl széles ágán álló fahíd viszen keresztül, majd a dunasziget magas jegenyefái közt mintegy 200 ölet áthaladva, az öreg ágon hajóhíd áll. Régebben a hajóhíd a kis Dunán volt, s az öreg ágon pedig repülőhíd tartotta fenn a közlekedést. ”33 A 18. század 40-es éveitől vannak arra vonatkozó adataink, hogy ezen a buda- bécsi főúton közlekedett a posta is. Az 1740 körül készült Komárom vármegye térképe még nem jelöl itt települést, csupán a hajóhidat és a postaállomást.34 Az Ács és Neszmély közötti postaváltó állomás Új-Szőnyön volt. Több településnek, többek között a túlparti Komáromnak is ez volt utolsó postája.35 Igen fontos volt a dunai hajózás is. A hajóvontató út is itt, a Duna jobb partján futott, egyes szakaszain még ma is jól látható. Ugyanakkor a jobb part jelentősége kikötőként csak az 1940-es évektől, az ipari üzemek megépítésével nőtt meg.36 A török kort követően az elpusztult Révkomáromtól kb. 1 km-re nyugatra épült új település Rév néven, nagyjából a mai Erzsébet híd helyén működő repülőhíd környékén. 1777-ig közigazgatásilag Szőnyhöz tartozott, ekkor Új-Szőny néven önálló községgé vált. A hídfő keleti lábának közelében 1659-ben a gróf Zichy-család vendégfogadót építtetett. A fogadót a későbbiekben átépítették, mivel a ma is álló épület (Igmándi út 2.), az un. lépcsős kocsma, egy 1956. évi műleírás szerint 18. század végi barokk stíFényes: Magyar országnak... 142—143. o. Komárom szabad királyi város 1848-ban Fényes: A magyar birodalom... 80. o.; lásd még 1851-ben uő: Magyarországgeographiai... 2. köt. 238. o. és 1859-ben uő: Magyarország 1859-ben... 1. köt. 522. o. OSZKTK 1079. OSZK TK 1079.; Fényes: A magyar birodalom... 68. o.; uő: Magyarország geographiai... 2. köt. 237. o. Rédli —Számadó: Révkönyv... 62. o.
