Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)

Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században

NEDAMTÓL KOMÁROMIG

21

lusú, földszintes, U-alakú árkádos tornáccal körülvett udvarház. A szőnyi plébánia összeírási könyvében 1764-ben 34 idevalósi családot találunk, 242 lélekkel.

Edelényi-Szabó Dénes írja 1927-ben megjelent munkájában: „A mai Komárom- újváros magvát azonban az a telep képezi, mellyel először 1768-ban találkozunk. Ekkor még neve sem volt, az itt levő, Szőnyhöz tartozó házak »a dunai átkelésnél« szavakkal jelöltettek meg. Később faluvá növekedvén, az Uj-Szőny nevet kapta, de itt-ott Edam néven is szerepel. Ez a név az itt sűrűn megforduló tót tutajosoktól sokszor hallott nyedam tót szóból származott és inkább csúfnév volt. ”37

Az 1763-ban bekövetkezett nagy földrengés után felmerült, hogy Komáromot a déli parton épitsék újjá. Bár erre nem került sor, egyre többen telepedtek meg itt.38

Új-Szőnyt az I. katonai felvétel 1782-ben készült Colonne X. Sectio 15. számú szelvénye39 ábrázolja Nedam néven. Eredetileg ugyanezen a néven szerepel Lipszky János 18-19. század fordulóján keletkezett Komárom vármegye térképén, de a nevet később Ui Szőnyre javították, 1806-os Magyarország térképén azonban csak az Új Szöny nevet olvashatjuk a településjele mellett.40 Nagy Lajos 1828-as helységnév- tárában és Fényes Elek 1836-os statisztikájában Új-Szőny német neve Edam.41 Uj Szőnyként találkozhatunk vele a Győri kerület 1788-ban készített földrajzi és köz- igazgatási térképén, Komárom vármegye a 19. század első évtizedében keltezett térképén, éppúgy, ahogy egy 1835-ös folyószabályozási, egy 1838-as vízrajzi térképen.42

Neu Szőny névvel egy 1811-es folyószabályozási, egy 1819-es vízrajzi, egy 1826-os úttérképen találkozhatunk.43 A II. katonai felmérés 1840-ben készült - de feltehetően később javított - Sectio 48. Colonne XXVIII. szelvényén mindkét változat szerepel: a magyar Új-Szöny név mellett zárójelben a német Neu Szöny változatot is feltüntették.44 Az 1848-49-es szabadságharcot követően készült térkéEdelényi-Szabó Dénes: Komárom megye felekezeti és nemzetiségi viszonyai a mohácsi vésztől napjainkig. Budapest, 1927, Homyánszky Viktor Könyvnyomdája 63. o.

38 Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. Budapest, é. n. [1907], Országos Monográfiái Társaság, 142. o.

33 НТВ IXa 1116.: A Második Katonai Felmérés. A Magyar Királyság és a Temesi Bánság 1819-1869. (DVD) Budapest, 2006, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára-Arcanum Adatbázis Kft.; http://mapire.eu.

40 OSZK TK 420.; MNLOL S 12 - Div. X. - No. 77:1-12. 4. szelvény.

41 Nagy: Notitiae... 135. о.; Fényes: Magyar országnak... l.köt. 163. o.

42 MNL OL S 12 - Div. XI. - No. 33.; MNL OL S 73 - No. 45/21.; MNL OL S 12 - Div. XIX. - No. 40:1-2.; MNL OL S 12 - Div. XIX. - No. 59:1-2.

43 MNLOL S 12 - Div. XI. - No. 74:1-12., 10. 11. szelvény; MNL OL S 12 - Div. XIX. - No. 13.; MNLOL S 70 - No. 34.

44 HT В IX a 1124.: A Második Katonai Felmérés. A Magyar Királyság és a Temesi Bánság 1819- 1869. (DVD) Budapest, 2006, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára-Arcanum Adatbázis Kft.; http//mapire.eu.