Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Soós Viktor Attila: A Katolikus Egyház 1956-ban, különös tekintettel Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szerepére
A KATOLIKUS EGYHÁZ 1956-BAN 355 Mindszenty-kép elemeit hozta újra előtérbe. Az Intéző Bizottság a katolikus egyházzal kapcsolatban a következőket fogalmazta meg: „A tapasztalatok alapján az intézkedések arra irányuljanak, hogy a katolikus egyházat, mint az egyházi reakció magyarországi fő képviselőjét, elszigeteljük a hozzánk lojálisabb egyházaktól. ” Ezért az egyházi lapok engedélyezésére vonatkozó javaslatot az Intéző Bizottság azzal a módosítással fogadta el, hogy a katolikus egyház részére lapot egyelőre nem lehet adni. Eközben az egyházi lapok korlátozása mellett a hitoktatás akadályozása is a pártvezetés napirendjére került. A korábbi évekhez képest tömeges méretű hittanbeíratás ugyanis a társadalmi ellenállás utolsó nagymértékű kifejeződése volt 1957 tavaszán. Az Egyházügyi Hivatal elképzelései szerint a katolikusoknak is a protestáns egyházak béketevékenységéhez hasonló mozgalmat kellett volna kiépíteniük. 1957 áprilisában elsőként megalakult az Országos Béketanács Református Bizottsága. Ám a katolikus püspöki kar taktikai lépése - az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága mellett az elvileg önállóan működő „Opus Pacis” megalakulása - csak részlegesen tette lehetővé az egyházpolitika eredeti elképzeléseit. Az egyház- szakadás koncepciója azonban folyamatosan jelen volt a hatalom elképzeléseiben. Erre nemzetközi tapasztalatok alapján újabb és újabb tervezetek készültek. 1957 júniusában az 1957/21. számú kormányrendelet lépett életbe az iskolai hitoktatás szabályozásáról. Ez megerősítette az 1949. évi 5. számú törvényerejű rendeletet, amely szerint a vallásoktatás az iskolákban nem kötelező. Az általános iskolákban és gimnáziumokban biztosítani kellett a vallásoktatást, de a részvétel szabadságát mindenkinek tiszteletben kellett tartania. A hatóság által jóváhagyott oktató hetente két óra vallásoktatást tarthatott a kötelező iskolai órák előtt vagy után, a vallásórák ellenőrzése az igazgatók feladata volt. Fél év szünet után 1957 nyarának első hónapjában újra megjelenhetett az Új Ember és a Vigilia. 1957 folyamán a Szentszék több békepapot elmozdított hivatalából. Ezenkívül kiközösítés terhe alatt megtiltotta, hogy papok vagy szerzetesek országgyűlési képviselői vagy más közéleti funkciót vállaljanak. Elrendelték, hogy azok a képviselők, akik már mandátummal rendelkeztek, mondjanak le. A személyi kérdésekben megkezdődött a rendteremtés. A forradalom napjaiban eltávolított, felfüggesztett (lojális) egyházi személyek helyzetének rendezése mellett az ellenségesnek, reakciósnak ítélt egyháziak izolálása lett a cél. 1956-ban a katolikus egyházban a forradalom előtt 600 jelentősebb egyházi hivatalból 260-at foglalt el a diktatúra számára is megfelelő egyházi személy. Közülük a forradalmat követően 57 főt, míg a református egyházból 31, az evangélikus egyházból pedig 13 „haladó papot” távolítottak el egy 1958-ban, az ÁEH-ban készült kimutatás szerint. A lojális személyek újból pozícióba juttatásához a törvényi hátteret az 1957.
