Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
NEDAMTÓL KOMÁROMIG 27 kiépíteni, amely 200 000 katona befogadására alkalmas.72 Az 1810-es években megszületett a döntés, hogy a monostori Homok-hegyen erődöt építenek. A kiszemelt terület tulajdonosaival, a Zichy grófokkal folytatott tárgyalás 1817-ben zárult eredménynyel, a kisajátított területért cserébe a tanulmányi alap lébényi uradalmát kapták. 1833- ban is a Zichy család birtokában lévő szőnyi, szentpéteri és várföldi területek kisajátításáról történt megegyezés.73 Fényes Elek Komárom városánál írja 1848-ban megjelent munkájában: „A várhatár azonban szemközt a várral az öreg Dunán is áthat, s az ószőnyi határban a dunaparton egész az újszönyi hídfőig 540 holdat foglalván-el, öt rendre osztott sánczai s bástyái közt egy osztályt magába fogadható lovas laktanya van, s ugyanitt a bástyák alatt kaszamáták is fogván helyet. [...] Terv szerint még a dunasziget nyugoti sarka az újszönyi határ egy része, sőt a komáromi belső telkekből is még egy rész elfoglalandó lévén, a várföld összes területe 2000 holdon felül telik. ”74 Az erődrendszer kiépítése a forradalmi események miatt félbeszakadt. A komáromi vár szeptember 29-i birtokbavételét követően Török Ignác mérnökkari alezredes, majd ezredes irányításával az erődítési munkák folytatódtak. A cél Komárom körkörös védelmének mielőbbi biztosítása volt. A hídfőerődök közül a dunai (Csillagerőd) bombabiztos kazamatáival megfelelő védelmet nyújtott az itt elhelyezett katonáknak, nem így a vág-dunai. A hiányosságok megszüntetésére többek között a monostori Homok-hegyet kezdték földsáncokkal megerősíteni. Az ostromló császári sereg miután ezeket elfoglalta, tüzérségi tüzelőállásokat alakított ki itt 1849 márciusában. A tüzérségi állások felszámolására indított honvéd támadás során (március 17.) az osztrák tüzérségnek sikerült felgyújtania Új-Szőnyt, így a vállalkozásban részt vevő honvéd csapatoknak vissza kellett vonulniuk. A homok-hegyi tüzelőállásokból az Öregvár és a Csillagerőd között építeni szándékozott hajóhidat és a város katonai és polgári célpontjait lőtték. A város bombázása április 20-ig tartott és kegyetlen pusztítást vitt véghez. Komárom bombázásakor Új-Szőny is csaknem teljesen elpusztult. Kecskés Lászlót idézve: „Az ellenség ugyanis egyes ütegállásait a község területén állította fel, ahol mindennap felgyújtottak egy-két lakóházat, hogy éjszaka is láthassák a szemközti szigeten folyó erődítési munkálatokat. Az égő házak fényénél a tüzérek pontosabb célzással eredményesen tudták zavarni a honvédek munkáját. ”75 A tutajokra és hajókra rakott híd ennek ellenére április 7-ére elkészült.76 1849. április 25-én az ellenséges ostromgyűrű szétzúzása érdekében a magyar tüzérség először az osztrák csapatokkal megrakott Ó-Szőnyt kezdte ágyúzni, ott is Uo. 158-161. o. Uo. 165. o. Fényes: A magyar birodalom... 82. o. Kecskés: Komárom... 174., 179-181.0. Uo. 183. o.
