Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
28 ERDÉLYI SZABOLCS elsősorban a katolikus templomot: az osztrákok megfigyelője ennek tornyából adta jelentéseit. Nem csak a templom, de a környező házak is súlyos károkat szenvedtek. A kőhíd közelében lévő házak teljesen elpusztultak, az iskola egy gránáttól kigyulladt és leégett.77 Az ostromgyűrű áttörését és az osztrák csapatok visszanyo- mását követően (április 26.) azonnal megkezdték az erődítési munkákat és május 20-ig be is fejezték. Új-Szőny körül, a monostori Homok-hegytől a Csillagerődig sáncsort építettek, melyet a katonailag fontosabb pontokon tíz bombabiztos, földből és gerendákból épített kísérőddel erősítettek meg. Mindegyik kísérőd 200 katona befogadására volt alkalmas. A védő sereg jobb szárnyán a Duna és az ácsi út között három zártsánc, középen, az ácsi és az igmándi út között négy zártsánc, a bal szárnyon az igmándi út és a Csillagerőd között három zártsánc biztosította a védelmet. Klapka György május 28-i kinevezése után a monostori Homok-hegyen kazamatákkal biztosított kőerőd építését rendelte el. A munka elvégzéséhez 1200 kőművesre és 10 000 segédmunkásra volt szükség, akiket a környék falvaiból rendeltek be. Nemsokára az osztrákok ismét megközelítették Komáromot, s messze hordó ágyúikkal zavarták az építkezést (július 2-től), így a tervezettnél szerényebb méretben készült el a monostori erődítmény. Ennek ellenére jó védelmet nyújtott, mert a mellvédek mellett belső sánca is volt. A július 2-i osztrák-orosz támadás nem tudta bevenni sem a monostori erődöt, sem az Új-Szőny körüli sáncokat.7X A világosi fegyverletételt követően csak Komárom vára tartotta magát. Hatalmas ellenséges hadseregek álltak készenlétben Komárom megsemmisítésére, ugyanakkor a védősereg jól kiépített védőművekkel, megfelelő mennyiségű élelmiszer- és hadianyag-tartalékkal rendelkezett, s a honvédek elszántsága is nagy volt. Legyőzésük csak igen nagy anyagi és véráldozattal lett volna lehetséges. Miután a vár haditanácsában az utolsó csepp vérig tartó harc vagy tisztességes feltételek melletti megadás álláspontja közül az utóbbi győzött, 10 pontban megfogalmazták a vár átadásának feltételeit. Az osztrákok számára ezek a feltételek elfogadhatatlanok voltak, s a két hét fegyverszünet is lejárt, ezért mindkét fél megtette a szükséges előkészületeket. Klapka megfeszített erővel építtette a monostori sáncművet. A tárgyalások azonban folytatódtak, s végül eredményre is vezettek: 1849. szeptember 27-én Herkály pusztán aláírták a vár átadásának feltételeit tartalmazó egyezményt. Komárom vármegye közönsége 1870-ben az ácsi erdőben „az 1848/49. évi szabadságharcban a vidéken elesett honvédeknek” emlékoszlopot állított. A Herkály pusztai „IJlánus ' temetőbe” gyűjtötték össze és temették el a környéken lezajlott Uo. 186. o. Uo. 189., 191-192. o. Ulánus = lengyel eredetű könnyűlovas fegyvernem a 18. századtól a 20. század közepéig. Fegyverzetüket dzsida (263 centiméter hosszú lándzsa, hegye alatt kis zászlóval), szablya és pisztoly alkotta. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ulánus, utolsó letöltés: 2017. február 8.
