Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
250 KÁNTOR KLÁRA 3. kép. Kollár Péter városkapitány helyszínrajza az Öreg-tóról 1763. felmérést a szabálytalan alakú mocsárról, melynek kiterjedését egy ötszöget képező alakzatban rajzolta meg, feltüntetve a patak be- és kifolyását is. Megjegyzése szerint a tó területét nád, szittyó és káka növi be. A várost később is sokat foglalkoztatta a mocsár jobb hasznosításának gondolata. Az 1838-as árvizet követő újjáépítés keretében lecsapolásával, illetve ennek véleményezésével Vásárhelyi Pált és Feszt Vilmost bízták meg. 1847-ben Kiss Gábor mérnök készített tervet a lecsapolásra, ebben nem értett egyet Vásárhelyi ékkel, akik a levezető csatornának a téglaházi folyó vonalát jelölték ki. Kiss felmérte a tó zsombékos részét, ami akkor 223 hold volt. Szerinte a terület a lecsapolással, kaszálással és legeltetéssel - az eddigi évi 10-15 forint haszon helyett - akár 1000 forintot is hozhat, ehhez jönnek a fűbéresek és a lakosság, mely több állatot tarthat. A lecsapolás költségeit
