Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
248 KÁNTOR KLÁRA FÜGGELÉK Esztergom déli határának 18. századi dűlőnevei Dorogi-patak A patak kőhídjánál találkozik Esztergom és Dorog határa. A híd karbantartását a vármegye és a város közösen végezte, általában úgy, hogy a szükséges anyagot (követ, fát) a város, a munkaerőt (fuvart, segédmunkát, kőművest) a vármegye adta. 1794-ben a város kiásatta a Dorogi patak medrét a Dunába való kivezetése céljából, s a mérnöki tervezet szerint, a talaj agyagos, köves mivolta miatt felemelik a napszámosok bérét 20 krajcárra. A patakon építette fel kétkerekű malmát Walch Mátyás molnármester városi telken. Lásd: Walch-malom. Juhhodály A város legelőiről korán kitiltották a juhokat, már 1719-ben mint régi gyakorlatra és a város szabályzatára hivatkoznak ebben az ügyben. A kitiltás oka a legelők egyébként is gyenge minősége lehetett, valamint a birkák legelési technikája, amivel teljesen letarolják a legelőt és így a marháknak nem marad elég táplálék. A juhhodály elnevezés valószínűleg a város és nemes Sissay János (mellesleg vármegyei adószedő) közt 1765-ben létrejött szerződésre vezethető vissza, amely megengedte, hogy éves bér fejében 1300 birkát legeltessen a városi legelőn. A szerződés nagy felháborodást váltott ki a polgárság körében, Esztergom ország- gyűlési követe Pozsonyban agitált ellene. A szerződés a Strázsa-hegy Dorog felé eső oldalán engedte meg a legeltetést, s a Juhhodály is itt található. Az 1767-es térképen a Dorogi-patakon lévő hídtól Esztergom irányában kb. 3-400 méterre az út közelében állt. 1793-ban Cséfalvay József únyi közbirtokos kérelmezte, hogy téli időszakra adja ki neki a város bérbe 200 juha számára a Strázsa-hegy alatti, Kesztölc-Dorog közti legelőt és a Tokod mellettit is. A város elutasította a megkeresést. Kenyérmező vagy Kenyeres telek Nixbrod magyar nyelvi elnevezése. A levéltári iratokban későn, a 19. század 30-as, 40-es éveiben bukkan fel. Kis-Esztergom A város vezetése a Nixbrodon megépíteni szándékolt új telep hivatalos elnevezésének szánta. Az 1800. május 4-én hozott tanácsülés határozat szerint a térséget így kell nevezni, nehogy a lehetséges vevőket elriassza az eredeti elnevezése, nehogy azt higgyék, hogy terméketlen a terület. Lapos(on) 1784-ben Nixbrod másik elnevezése. Esztergom déli határában többfelé felbukkanó helynév a Lapos, így például a dorogi út bal oldalán elhelyezkedő szántók elnevezése is ez. Lázár dombja A forrásokban ritkán bukkan fel, akkor legelőként. Az elnevezés eredete egyelőre ismeretlen. Ennek közelében állott a városi akasztó fa. Az 1767-es
