Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
240 KÁNTOR KLÁRA sítése mellett sok más egyéb megoldás, s végül természetesen Nixbrod térségének „a város javára minél nagyobb és biztosabb gyümölcsöztetésseli használhatása ” is.110 Talán még le sem vonult a vízár, amikor március 20-án Héja Imre királyi biztos - a legsürgősebb teendőkről készített listájának egyik pontjaként - „a Nichtsbrod pusztának népesítésérül ” adott utasítást a tanácsnak. Mint ismeretes, az ötlet nem volt új, s a város nem nagy örömére a Helytartótanács március 22-én kelt leirata is nem csupán felkarolta, de egyenesen végrehajtandó utasításba foglalta a betelepítés eddig tetszhalott állapotban létező tervét. Mint a leirat fogalmazott, a házak mielőbbi felépítése és az „életek biztosítása’’ lévén a cél, elrendeli, hogy Nixbrodon azoknak a lakosoknak jelöljenek ki házhelyeket, akiknek a háza „ a majd minden évi áradásnak kitéve vannak”, s a tanács különösen ügyeljen arra és dobszó mellett hirdettesse ki, hogy az építkezésnél mindenki legalább háza fundamentumát és szegleteit kőből vagy égetett téglából építse, csak vályogból tilos építkezni.111 A telepítésnek, telekosztásnak hamarosan híre ment a környéken és részben a szomszédos falvak árvízkárosultjai, részben távolabbi települések földre vágyó jobbágyainak és zsellérjeinek sora nyújtotta be folyamodását a városhoz a letelepedés érdekében. Egy-egy faluból gyakran 30-40 fő szerepelt az elöljáróság által továbbított listán, ahol még azt is feltüntették, hogy ki milyen méretű telekkel rendelkezik falujában és milyent szeretne venni. Dágról például 32 személy jelentkezett, közülük 13 fő zsellér, 4 egész helyes gazda, a többi fél- vagy negyedtelkes, illetve egy fő „ 5 fertálos gazda ” volt. Előfordultak egyedi kérelmek is: a táti kovácsmester, Klemáts Tamás azzal indokolta kérelmét, hogy a községi kovácsház összedőlt az árvízben és a községnek egyelőre nincs pénze újat építeni.112 Esztergom városa, okulva az eddigi betelepítési kudarcokból, jó okkal félt egy újabb fiaskótól. Általános vélekedés volt, hogy a nixbrodon felkínált egész telkek a mindössze 5 hold sovány földdel éppen csak a legszükségesebb megélhetést biztosíthatnák a tulajdonosoknak, nem beszélve a csupán házhellyel és kertecskével bíró zsellérekről. Azonkívül a város kiváltságlevelében biztosított jogokkal nem fért össze, hogy a város jobbágy-földesúri viszonyt alakítson ki a betelepítettekkel. Esztergom ezért úgy döntött, hogy megpróbál más utat keresni Nixbrod hasznosítására. 1839. február 8-án a királyi biztos elnöklete alatt tartott tanácskozáson a hasznosítás háromféle módját vitatták meg. A résztvevők csupán egyvalamiben értettek egyet: a betelepítés mindenáron való elkerülésében. A többi lehetséges módot ille110 MNL KEML IV. 1001 .g. 1839. F. 1. No. 27. 111 MNL KEML IV.lOOl.g., 1838. F. 1. No. 56. 11" MNL KEML IV.lOOl.g. 1839. F. 1. No. 27. A mogyorósiak 1838. június 20-án kelt beadványában fordul elő először az iratokban a városhatárnak Kenyérmező puszta elnevezése.
